2. Keress és találsz – A járvány mozgatórugói
„Emberi élet kontra emberi méltóság?!
Sokan még mindig nem értették meg, hogy mindkettőt feláldoztuk.”
Sucharit Bhakdi
2.1. A számadás
Először az volt a tervem, hogy a járvány „eredményeit” tekintem át: azt, hogy milyen következményei vannak a több mint egy éve tartó járványügyi riadókészültségnek. De olyan hosszú lett a lista, annyira beláthatatlan az a láncreakció, amit a világméretű intézkedéssorozat elindított, hogy végül a részletes áttekintést a könyv végére hagytam (7. Ágyúval verébre… c. fejezet). Nem azért mert másodrendű (sőt!), hanem mert előbb be akarom mutatni, hogy miért volt ez az óriási áldozat olyan ár, amit nem kellett volna megfizetnünk.
A COVID–19 az utolsó csepp a pohárban:
a súlyos alapbetegségben szenvedő betegeknek és a válságban lévő világnak is.
Amikor a végére értem a „járulékos” veszteségeket áttekintő fejezetnek, arra gondoltam, hogy akár be is fejezhetném a könyvet. Ha egy sort sem írnék arról, hogy
- miért tartom a COVID–19-et a világtörténelem legmegkérdőjelezhetőbb járványának, és hogy
- miért jelent óriási és teljesen feleslegesen vállalt kockázatot és felfoghatatlanul sok kidobott pénzt emberek milliárdjainak a beoltása,
a döntéshozóknak akkor is azonnal felül kellene bírálniuk a jelenleg zajló intézkedéseket, hogy enyhítsék a további károkat. Ezek egy része már úgyis visszafordíthatatlan, de még mindig jobb későn, mint soha. Ha ott befejeztem volna… De még csak azután jött a fekete leves: Még az elkerülhetetlennek látszó kárt sem kellett volna elszenvednünk, ha ezt az ezer sebből vérző világjárványt(?) a helyén kezelik a döntéshozók és a szaktanácsadóik. Hogy miért gondolom így? Erről szólnak a további fejezetek, amelyekben tovább szőttem Karina Reiss és Sucharit Bhakdi professzor gondolatait, akiknek a Koronavírus vaklárma című könyve ihletett adott, és hozzátettem egy sor megdöbbentő és nyugtalanító jelenséget, amelyet a saját „nyomozásom” során találtam.
2.2. Egy gondolat bánt engemet… az alapkérdések
Rengeteg érthetetlen, ellentmondásos és nyilvánvalóan hibás adatba és jelenségbe ütközünk nap mint nap a járvánnyal kapcsolatban. A sorozatos anomáliákat látva óhatatlanul is felmerül az emberben a kérdés: A szememnek higgyek, vagy a MŰ-KÖD-nek? Amióta belépett az életünkbe a koronavírus, ez az „egy gondolat bánt engemet”, pontosabban az alábbi három:
- Az alapjárvány valóban olyan súlyos, mint amilyennek az illetékesek állítják?
- Ha igen (azaz ha minden hír igaz a járvány körül), miért bombáznak minket minden létező médiában ilyen tudománytalan és félrevezető információkkal?
- Ha nem olyan súlyos, akkor mi a csuda történik itt (ami miatt valóban súlyos állapotok alakultak ki)?!
Fontos megjegyzés: A járvány természetes lefolyásának egy éve tartó lefojtása, illetve a 2021. eleje óta beindult és azóta dübörgő oltáskampány teljesen átírta a „COVID-történelmet”: megváltoztatta, még bonyolultabbá (és sajnos súlyosabbá) tette a helyzetet. Más képet mutat a 2020. tavaszi „első hullám”, mást a „második”, és pláne a „harmadik”. A könyvben bemutatott alapvető statisztikai elemzéseken és következtetéseken, illetve a háttérben álló anomáliákon ez nem változtat, de az új fejleményekre külön is kitértem, mert ezek rámutatnak, hogy az egyre aggódóbb figyelmeztetések ellenére is makacsul (szándékosan?!) félrekezelt járványhelyzet milyen végzetesen rossz irányba tereli az eseményeket.
Azt látom, hogy a járvány kezdete óta a politikai és a szakmai döntéshozók (ha ez egyáltalán két külön kategória) teljesen felrúgták a tudományos megközelítés alapjait, és szakmailag elfogadhatatlan, hibás módszerekkel követik és kezelik a járványt. Ez éppen az ellenkezője annak, amit egy új, súlyos világjárvány esetében tenni kellene. Ezért innentől fogva minden következtetésem mellé, amely a hivatalos állításokon alapul, odaértendő:
⁉ – „FELTÉVE, ha igaz ez az információ/ha megalapozott ez az adat.”
2.3. Anomáliák – Szögek a járvány koporsójában
„Ahol megszűnik a kétely, megszűnik a tudomány is.”
Pjotr L. Kapica
Melyek azok a mozgatórugók, amelyek a járványgépezetet működtetik, és amelyek a felszínen anomáliaként jelennek meg? Az elmúlt hónapokban ezeket az anomáliákat vadásztam, és ahogy írtam, egyre több és több bukkant a felszínre. Hogy rendszert vigyek a sokrétű és egymással összefüggő jelenségekbe, az alábbi hét csoportba osztottam őket. Ebben a sorrendben fogom bemutatni a puzzle-darabkákat. Remélem, a végére Önnek is sikerül összeraknia a teljes – ha nem is tökéletes – képet arról, hogy mi történik körülöttünk:
A koronavírus-járvány mozgatórugói, amelyek a járványgépezetet működtetik, és amelyek a felszínen anomáliák sorozataként (furcsa, ellentmondásos, érthetetlen, hibás… jelenségekként) jelennek meg:
- Megváltozott járványügyi alapfogalmak és kritériumok: fertőzött, gyógyult, eset, növekedési ráta, pandémia…;
- Hibás módszertan → hibás következtetések;
- PCR-teszt: a „gold standard”;
- A valós információt adó vizsgálati módszerek mellőzése;
- Politikai, gazdasági és szakmai érdekek;
- Médiakampány és a kiszolgáló vezetők, szakemberek;
- Pszichológiai hatások és módszerek.
2.4. Megváltozott járványügyi alapfogalmak és kritériumok
A legelső témakör, és ami a leginkább foglalkoztatja az embereket, hogy mennyire veszélyes ez a járvány. Nézzük meg a mozgatórugók tükrében, hogy mit látunk a híradásokban és a statisztikákban (illetve mögöttük), és hogy milyen következtetéseket lehet ezekből levonni, és milyeneket nem.
Egy kórokozó veszélyessége attól függ, hogy:
- Hány embert fertőzött és betegített meg;
- milyen gyorsan terjed (fertőz);
- hányan haltak meg közvetlenül a kórokozó miatt.
2.4.1. Hány ember betegedett meg a COVID–19-ben?
A járvány egy fertőző betegség halmozott megjelenése. Ahogy azt megtapasztaljuk a minden évben megjelenő influenza- és náthaszezon kapcsán. Magyarországon egy átlagos influenzaszezon tetőzésekor hetente(!) 30-40 ezer ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Súlyos szezonban – ilyen volt például 2016-17-ben – ez a szám elérheti a heti 100 ezret is! Abban a szezonban, fél év alatt összesen mintegy 600 ezerre becsülték az influenzaszerű tünetekben megbetegedett személyek számát. (Azokét, akiknek a tünetei olyan súlyosak voltak, hogy orvoshoz is fordultak. Azokkal együtt, akik „lábon hordták ki” a betegséget, ez a szám értelemszerűen még magasabb volt.) Az influenzajárványok lefolyását nyomon követhetjük a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK, korábban ÁNTSZ) influenza figyelőszolgálata által hetente kiadott jelentések segítségével. A szolgálat minden évben a 40. héttől (október első hete) a következő év 20. hetéig (május eleje) működik. A jelentések tartalmazzák a heti incidenciaszámokat, azaz az új megbetegedések számát, a járvány alakulását ábrázoló grafikont (járványgörbét) és részletes adatokat a járványról: korcsoportok, területi eloszlás, a beküldött laborminták száma, influenza pozitivitási arány stb.
A 12.2.6. fejezetben látható az NKK influenza figyelőszolgálatának egy-egy jelentése a 2020. 9. hét (02.24-03.01.), illetve az ugyanerre az időszakra eső idei, 2021. 8. hét (02.22-28.) adatairól.
A rend kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az influenza figyelőszolgálat jelentései is becsült betegszámokat tartalmaznak. Amiért mégis bevált és elfogadott ez a rendszer az egész világon, az azért van, mert a 2.7.4. A megfigyelés és az elkülönítés szabályai c. fejezetben leírt járványügyi megfigyelés epidemiológiai irányelveire épül: A teljes országot lefedő, reprezentatív területi eloszlásban kijelölt orvosok jelentik a valódi, azaz orvoshoz forduló, tünetekkel rendelkező betegek számát, amelyek alapján statisztikai módszerekkel megbecsülik, hogy az adott megyében lakosságarányosan hányan fordulhattak orvoshoz a többi rendelőben. Továbbá vizsgálati mintákat küldenek be a NKK központi laboratóriumába, amelyekben megnézik, hogy milyen légúti vírusok okozták a tüneteket, és milyen arányban volt közöttük valamelyik influenzavírus a kórokozó, mivel ezek okozzák a legsúlyosabb megbetegedéseket.
Számomra magától értetődő lett volna, hogy az első perctől fogva ráállítják ezt a jól működő szolgálatot a koronavírus-járványra, hiszen úgyis hasonló tünetekkel jár a két kór, nyilvánvaló teendő az is, hogy elkülönítsék őket. Ez igencsak fontos mind a járványügyi teendők, mind az új járvány megismerése szempontjából. Vagyis fontos lett volna… De nem ez történt. Pedig az első kérdés, amire szeretnénk választ kapni, egyértelműen a következő:
Alapvető kérdések a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyekre nem kapunk válaszokat:
Az influenzajelentésekhez hasonlóan, reprezentatív(!) területi eloszlásban, korcsoportokra bontva:
- Hány ember betegedett meg COVID–19-ben, amióta felütötte a fejét a járvány?
- Hogyan alakultak a napi/heti stb. betegszámok, azaz hány valódi, COVID–19-ben szenvedő beteget regisztráltak, akinek bizonyítottan a SARS-CoV-2 okozta a tüneteit?
A válasz: NEM TUDJUK! Ugyanis sem a hivatalos statisztikákban, sem a híradásokban nem említenek BETEGszámokat, csak aktív fertőzötteket (eseteket), gyógyultakat és halottakat.
„A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma a teljes járvány során” 2021.03.23-ig
– Forrás: wikipedia.org
Ez az első anomália olyan szemet szúró, hogy az ember azt hinné, mindjárt bele is nyúltunk a darázsfészek közepébe, ezt nem is lehet tovább fokozni. Sajnos lehet… Persze tudom, hogy csak az érzi ezt a hihetetlen izgalmat, amit én érzek, aki észreveszi ezt az anomáliát. Ugyanis egyáltalán nem is olyan látványos. Az emberek többségének eszébe sem jut, hogy itt valami alapvető információ hiányzik, illetve félreérthető.
2.4.2. Mit látunk a statisztikákban, ha nem betegeket?!
Mi az, hogy aktív fertőzött vagy aktív eset? Hogyhogy nem tudjuk, hogy hányan betegedtek meg, hiszen óránként bemondják a hírekben?! Nem, nem mondják be. Nem azt mondják be. De akkor mit? Ehhez meg kell értenünk, hogy mi az a járványügyi eset, és hogy mi ezzel a probléma a COVID–19 esetében. Ugyanis a híradásokban a járványügyi esetek számát mondják be.
A járványügyi eset =
klinikai kritérium (tünetek) +
epidemiológiai kritérium (fertőzöttel való kontaktus) +
laboratóriumi kritérium (vizsgálati leletek).
A jelenleg is hatályos 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről (frissítve: 2020. december 22. 15:52, Hatály: 2020.VI.1.–) alapján:
„Az eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:
3.1. gyanús eset…,
3.2. valószínűsíthető eset…,
3.3. megerősített eset…”
Kit neveztünk megerősített esetnek eddig?
„3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;”
Ezzel szemben kit nevezünk megerősített esetnek a COVID–19 esetében? A 2020. március 2-án kiadott, majd több ízben módosított eljárásrend szerint
A COVID–19 megerősített esete:
„Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritérium.”
Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban
„A fenti eljárásrend az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlásai és előírásai alapján került összeállításra, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak változása esetén az eljárásrend frissítésre kerül.”
Mit takart a laboratórium kritérium eredetileg, azaz takar még most is, kivéve a COVID–19-et?
„Laboratóriumi kritérium: a klinikai kritériumoknak megfelelő eset megerősítéséhez (ritkán valószínűsítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége.”
Hogyan szól a COVID–19 laboratóriumi kritériuma a NKK 2020. november 7-i aktualizált eljárásrendje alapján?
A COVID–19 laboratóriumi kritériuma:
„A SARS-CoV-2 nukleinsav vagy antigén kimutatása klinikai mintában.”
A lényeg tehát, hogy az új koronavírusra külön járványügyi rendelet született 2020 márciusában (nem önhatalmúlag, hanem a WHO ajánlásai alapján!). Ennek értelmében a COVID–19 eseteinek regisztrálása során mindenki megerősített esetnek számít, akinél kimutatják a vírust, azaz pozitív lesz a PCR-tesztje. (Az NKK 2020. november 7-i aktualizált eljárásrendje előtt az antigén gyorsteszt nem volt benne a laboratóriumi kritériumban, de ez a kiegészítés nem változtat a lényegen. A gold standard, azaz az alapvetően használandó, kérdőjeles esetekben döntő teszt továbbra is a PCR maradt. Részletek a 3.1. A SARS-CoV-2 kimutatására szolgáló labortesztek c. fejezetben).
Miért problémás ez az új definíció? Mert az új koronavírus-járvány esetében eltekintenek a klinikai kritérium teljesülésétől, azaz nem kellenek hozzá tünetek! (Az epidemiológiai kritérium teljesülése sem mérvadó, de ez a kisebbik gond.) Az eset megerősítéséhez elég a pozitív laborlelet. Csakhogy az a PCR-tesztpozitív személy, akinek sohasem voltak tünetei, nem tekinthető betegnek, de még fertőzőképes(!) vírushordozónak sem tekinthető automatikusan (3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezet). És értelemszerűen gyógyultnak sem nevezünk azt az embert, aki előtte nem volt beteg! Végül pláne nem halhat meg abban a betegségben, aminek a tüneteiben sohasem szenvedett. De ne szaladjunk előre…
A diagnózis felállításához klinikai jelek (tünetek és/vagy vizsgálatokkal kimutatható elváltozások) kellenek. Van olyan fertőző betegség, ahol a klinikai tünet nem feltétel, mert ezek sok esetben nem jelennek meg láthatóan (például herpes genitális), de a légúti fertőzések esetében, ahol a betegség lényege az alkalmasint súlyos, akár halált is okozó légúti tünetek kialakulása, értelemszerűen nem lehet eltekinteni a klinikai kritériumtól, azaz a betegségre jellemző tünetek jelenlététől. Ez így volt a korábbi 2003-as SARS-CoV-(1) járvány esetében is, ahogy azt meg is találjuk a fent idézett eredeti, jelenleg is hatályos, 1998-as rendeletben!
A 2003-as SARS-CoV-(1) járvány megerősített esete:
„Súlyos acut légúti tünetegyüttes – SARS
Nemzeti szinten megerősített eset: Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi feltételei, és a vizsgálatot nemzeti referencia-laboratóriumban végezték…”
A SARS-CoV-2 fertőzés lefolyása lehet enyhe vagy középsúlyos, sőt az esetek még nagyobb százalékában tünetmentes is, de éppen a ritkán kialakuló, ám nagyon is látványos és súlyos légúti tünetek azok, amelyek veszélyeztethetik a betegek életét, és amelyek miatt az új koronavírus által okozott fertőzéshullám kiemelt járványügyi figyelmet kapott. Olyan kiemelt figyelmet, amelyet még egyetlen egy járvány sem kapott a modernkori történelemben. Sem az AIDS, sem az Ebola, sem a malária vagy a kanyaró és társaik!
A fertőzés teljes lefolyása során tünetmentes vírushordozókról még lesz szó (3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezet), mert ez is fontos kérdés. A lényeg azonban, hogy normális esetben, azaz az influenzaszerű légúti kórokozók esetében, ahová a koronavírusok is tartoznak, tehát még a korábbi, súlyos SARS-járvány esetében is a végig tünetmentes személyek sohasem voltak és most sem lehetnének aktív járványügyi esetek!
Az ismertetett definíciók értelmében mi hibádzik a fejezet elején bemutatott, illetve az alábbi grafikonnal kapcsolatban? Hiszen rajta vannak a fertőzött betegek?
„Koronavírus Magyarország: fertőzöttek, halálesetek, gyógyultak száma”
– Forrás: pandemia.hu
Nem! Nincsenek rajta! Bár a magyarázatban (és a híradásokban is) a „fertőzött” személyekről már úgy beszélnek, mint „megbetegedettekről”, attól még nem azok. Ez egy olyan kommunikációs csúsztatás, amit nem vesz észre az, aki nem jár utána. Olyan torzítás, amely emberek milliárdjait vezeti félre! A grafikonon az összes kategória a tesztpozitív személyek számát mutatja, és nem a betegekét.
COVID & betegek
Miért probléma, hogy az új koronavírus-járvány esetében mindenkit megerősített (aktív) esetnek, azaz „betegnek” tekintenek, akinek pozitív a PCR- vagy az antigéntesztje? Sőt akkor is, ha semmilyen tünete nincsen? Mert:
A tesztpozitív személy csak a vírust hordozza, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg is betegedett!
Mondanánk valakire, hogy influenzás, ha egyetlen vírusfertőzésre utaló tünete sincsen, azaz valójában egészséges?! Pedig pontosan ez történik a COVID–19 esetében!
Sőt, az is lehet, hogy csak a vírus működésképtelen darabkáit mutatták ki benne, tehát még csak nem is fertőzött! Részletesen lásd a 3. Az adu ász… A PCR-eljárás c. fejezetben.
Lássuk a teljes folyamatot: Fertőzés = kellő számú fertőzőképes SARS-CoV-2 vírus behatol a szervezetbe. Az esetek nagy részében itt meg is áll a folyamat, azaz az immunrendszer felülkerekedik. Nem történt semmi, még tünetek sem alakultak ki. Az esetek kisebb részében az immunrendszer alulmarad, és enyhébb vagy súlyosabb tünetek alakulnak ki. Ekkor beszélhetünk betegségről. A COVID-statisztikákban ez a köztes stádium – a PCR eredmény alapján vírushordozónak tekintett emberek és a gyógyultak/halottak között, azaz amíg az emberek a vírus „elkapásától” eljutnak a gyógyulásig vagy a halálig, és közben végigmennek a betegség különböző, egyre súlyosbodó stádiumain – egyszerűen kimarad a jelentésekből. Pedig fontos, hogy ez a folyamat csak igen ritkán torkollik halába, sőt tüneteket is sokkal ritkábban okoz, mint feltételeznénk.
COVID-gyógyultak, akik sosem voltak betegek
A PCR teszttel igazolt fertőzöttek többsége (sajnos nem tudjuk, mekkora arányban) egyáltalán nem lesz beteg, azaz tünetmentesen vészeli át a SARS-CoV-2 vírustámadást! Ennek ellenére a statisztikákban ők is „gyógyultként” szerepelnek, ha már negatívvá vált a tesztjük, holott gyógyult csak az lehet, aki előtte beteg volt!
Ezért is félrevezető a „fertőzött” elnevezés. Mert az a vírushordozó, akinek soha nem voltak tünetei, mikrobiológiai értelemben ugyan nevezhető fertőzöttnek, ha benne volt a szervezetében a vírus, de klinikai értelemben nem szerencsés a kifejezés, hiszen nem lettek betegek, a szervezetük legyőzte a vírustámadást. Ezek a – fertőzést tünetmentesen átvészelt, egészséges – emberek normális esetben (azaz bármely más járvány esetében) nem kerültek volna az egészségügy látóterébe és a statisztikákba, ha nem tesztelték volna le őket. Pláne PCR-pozitívként nem, de megint csak ne szaladjunk előre…
Aktív eset – AKTÍV(!) ESET(!): Ez azt sugallja (és mondja), hogy itt valami komoly dologról van szó! Az egészségügynek foglalkoznia kell vele! Valóban komoly dolog lenne. Normális esetben. Csakhogy tegyük fel, Kovács néni PCR-tesztje december 1-én pozitív lett. Nem voltak tünetei és nincsenek azóta sem, bár a tesztje hetekkel később még mindig pozitív. Szóval se nem aktív (semmi COVID aktivitást nem mutat), se nem eset (nem volt beteg, és most sem az!). Lehet, hogy van benne vírus. Kérdés, hogy milyen (életképes?), mennyi (elég-e ahhoz, hogy másokat esetleg megfertőzhessen?), azaz hogy van-e a pozitív PCR-laborleleteknek önmagában bárminemű egészség- és járványügyi jelentősége Kovács néni esetében.
Pontosan ez történt a saját édesanyámmal is. Az ő – és ki tudja még hány ezer ember – esetében ez súlyos következményekkel járt, ahogy arról a 7. Ágyúval verébre… c. fejezetben beszámolok.
Vírushordozó, fertőzött, beteg, aktív eset? Miért lovagolok az unalomig ezeken a száraz fogalmakon? Mert a definíciók megváltoztatása a COVID-ügy egyik legfontosabb mozgatórugója, ahogy azt a további példákon is látni fogjuk. Mert észre kell vennünk, hogy a COVID-járvány esetében folyamatosan ezekről a „fertőzött”, azaz vírushordozó esetekről tudósítanak, és nem beteg emberekről! Pláne nem SARS-betegekről (lásd alább)! (Sőt, még az sem biztos, hogy igazi, fertőzőképes vírusokat hordoznak: 3. Az Adu ász… A PCR-eljárás c. fejezet.)
Miért olyan lényeges ez az anomália? Mert:
A megváltozott járványügyi esetbesorolás jelentősége
A COVID–19 esetében a pozitív laborteszt alapján mindenki az aktív eset kategóriába esik, aminek óriási jelentősége van: Hiszen az aktív eseteket fertőző betegeknek tekintik ennek összes járványügyi következményével együtt!
– Lásd az elkülönítés szabályai, esetlavina stb.
Még egyszer: a járvány egy fertőző megbetegedéshullám. Magától értetődőek tehát a következő kérdések:
Jogos kérdések COVID-ügyben:
- Miért változtatták meg, pontosabban miért egyszerűsítették le a 2003-as SARS-járvány körültekintő és részletes megerősített eset definícióját önmagában a laborkritériumra a COVID–19 esetében?
- Hogyan engedhető meg, hogy aktív, megerősített járványügyi esetnek tekintsenek bárkit, ha nem teljesülnek rá a klinikai és az epidemiológiai kritériumok, azaz nincsenek/nem voltak tünetei, és nem került kontaktusba valódi, bizonyítottan COVID–19-ben szenvedő beteggel?
- Miért nem látszanak külön a valódi, bizonyítottan COVID–19 betegszámok a statisztikákban?
- Mindezek tükrében kiérdemelte-e ezt a példátlan járványügyi riadót a COVID–19? (Különösen, ha hozzátesszük a továbbiakban részletezett többi anomáliát.)
Keressük tovább a válaszokat! Aki keres, az talál…
2.4.3. Mi történik a kórházakban?! – SARS és COVID
Mi van a kórházakban, ők „igazán igazi” betegek, nem?! Valóban. Csakhogy ez esetben sem tudjuk, hogy ki került a kórházba ténylegesen COVID–19 tünetekkel, és ki bármi más betegséggel. A kórházakban ugyanaz történik, mint odakint: Rendszeresen, sőt kötelezően szűrik a betegeket, bármilyen betegséggel is kerültek be, és ha pozitívnak bizonyulnak, akkor aktív COVID–19 esetté válnak. Vajon ők is bekerülnek a kórházban kezelt COVID-betegek statisztikájába? Minden jel arra mutat, hogy igen. Ugyanis a COVID most mindent visz: mivel a PCR-pozitivitás önmagában is elég, persze hogy igazolt COVID-beteggé válnak. (Mondhatnánk, hogy miért is ne? Hiszen attól, hogy valaki nekiment egy fának és betört a feje, még elkaphatta a fertőzést is, nem igaz?) Ezt a torzítást segíti az is, hogy a COVID–19 tünetei nem specifikusak, azaz nem egyediek, nem sajátságosak, nem csak erre a betegségre jellemzőek (4.3.1. A COVID–19 tünetei c. fejezet), és mivel a COVID most tényleg mindent visz, tartok tőle, hogy nem is keresnek más vírusokat (4.3. Differenciáldiagnosztika c. fejezet).
Háttérérdekek?
A hivatalos nyilvántartásokba nem láthatunk bele, hiszen még az is megengedhető, hogy parlamenti képviselők hivatalos és jogszerű megkeresésére is megtagadják az adatok kiadását. Az viszont egyértelmű, hogy az egészségügyi intézmények sajnos érdekeltek a diagnózisok és a jelentések kozmetikázásában (9.11. És kik a révészek? c. fejezet).
Az, hogy a megalapozatlan kórházi esetek is bekerülnek a hivatalos statisztikákba és az óránkénti híradásokba, nemcsak torzítja a járvány mutatóit, de megtévesztő is, mert mindenki arra gondol, hogy ezeknek a betegeknek olyan súlyos COVID-tüneteik vannak, hogy kórházba is kerültek miatta. A lélegeztetőgépekkel is ez a helyzet. Nem csak kovidos betegek kerülhetnek lélegeztetőgépre, ahogy ezt később mutatni is fogom. De őket is tesztelik. Milyen statisztikába kerülnek ők? Ha a COVID-betegek közé, akkor máris itt az újabb rémisztő adat: még súlyosabb, már lélegeztetőre került COVID-beteg, és így tovább…
Álljunk meg itt egy pillanatra!
SARS & COVID
Miért kerül valaki a SARS-CoV-2-fertőzéssel kórházba? Mert súlyos, életveszélyes alsó légúti tünetei vannak, azaz SARS-ban szenved!
Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén lesz valaki aktív járványügyi eset. Hasonlítsuk össze a két – 2003-as SARS-CoV és 2019-???-es SARS-CoV-2 – koronavírus-járványt ebből a szempontból:
Anélkül hogy elmélyednénk a részletekben (pedig érdemes, mert több, mint érdekes!), látványos a különbség, hogy milyen alapos a régi kritériumrendszer, és milyen elnagyolt az új. A 2003-as SARS-CoV-járványban ugyanis szigorúan a SARS=súlyos akut légzőszervi szindrómában szenvedő betegeket(!) regisztrálták, most, a SARS-CoV-2 esetében pedig mindenkit, akiben az új koronavírust (pontosabban annak bizonyos génszakaszait) kimutatták. Mindegy, hogy volt-e egyáltalán bármilyen (nemhogy súlyos!) tünetük vagy sem! Érthető, hogy vírushordozót több milliót is találhatunk, de igazi súlyos SARS-beteget nagyságrendekkel kevesebbet, ahogy a két járvány esetszámai is mutatják.
Így született a SARS helyett a COVID… de erre még visszatérek.
Tévedés ne essék, nem azt mondom, hogy egyáltalán nincsen olyan beteg, aki valóban a SARS-CoV-2-fertőzés miatt kerül kórházba, és esetleg lélegeztetőgépre. Csak azt mondom, hogy:
A statisztikák durván torzítanak, és nem árulják el a valóságot arról, hogy ki került tényleg a COVID–19 (pontosabban a SARS!) miatt súlyos állapotba, hiszen azt egy sor más fertőző és nem fertőző betegség, sőt maga az oltás szövődménye is okozhatja.
Tehát NEM TUDJUK, hogy hány valóban a SARS-CoV-2-fertőzés következtében megbetegedett személy volt/van, és azt sem, hogy valóban hány lett közülük olyan súlyos beteg, hogy kórházba, majd lélegeztetőgépre került.
Tévedés ne essék, azt sem mondom, hogy nincsen létjogosultsága a tünetmentes vírushordózók szűrésének egy fertőzés lappangási idejében. Óriási jelentősége van egy súlyos és nagyon ragályos betegség esetében, de erre még visszatérek a 3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezetben. Vagy az olyan megbetegedések esetében, ahol sok esetben nincsenek látható tünetek, vagy csak hosszú idő után alakulnak ki, mégis súlyos állapotot eredményezhet, ha az egyik ember megfertőzi a másikat (például herpes genitalis → méhnyakrák, HIV → AIDS). De ahogy láttuk, a légúti fertőzések esetében nem lehet a tünetektől eltekinteni, hiszen az a betegség lényege, hogy – alkalmasint súlyos – légúti tünetekkel jár, amelyek akár halálhoz is vezethetnek. Ettől nem is tekintettek el a 2003-as SARS-járványban!
A tünetek nemcsak azért „kellenek” a járványhoz, mert ezek jelentik magát a betegséget, hanem azért is, mert szerepet játszanak a fertőzés terjedésében 4.4.2. Ellenanyagteszt… c. fejezet). Az ilyen influenzaszerű fertőzések elsősorban cseppfertőzéssel terjednek. És el is érkeztünk a következő anomáliához azzal kapcsolatban, hogy milyen súlyos a járvány:
2.4.4. Hogyan és milyen gyorsan terjed a betegség?
Mielőtt megvizsgálnánk a járvány terjedési sebességét, nézzük meg, hogy hogyan terjed. Hiszen ez is kulcsszerepet játszik a terjedés gyorsasága és a védekezés szempontjából. Nagyon fontos, hogy alapvetően milyen úton terjed egy betegség. Ehhez mérten tervezzük meg ugyanis a megfelelő védekezési stratégiát, és húzzuk meg azt a józan és „egészséges” (költséghatékony!) határt, amelyet a járvány súlyossága igényel és indokol.
Hogyan terjed tehát a COVID–19? Alapvetően cseppfertőzéssel, ahogy a légúti járványok általában, mégis van egy sor bizonytalan pont, amit vagy nem tudnak a szakemberek, vagy csak mi nem kapunk róla egyértelmű és megfelelő információt. Egy év után sem?! Pláne hogy a koronavírusok, súlyosabb variánsaikkal egyetemben (például SARS-CoV, MERS-CoV) évek óta ismertek a világ számára (4.5. Ismeretlen ismerősök? – Régi és új SARS c. fejezet)?
Értelmezhetetlen, következetlen előírások:
Éjszakai kijárási tilalom, az egyik iskola nyitva, a másik zárva, az osztálytermekben nem kell maszk, a folyósón és a tanáriban igen (és közben zsilipelnek?), a COVID-osztályról kikerülő személyes holmit lefertőtlenítik és „karanténba” kell tenni, de ami bemegy a külvilágból és elvileg fertőzött is lehet, az simán, közvetlenül bekerül az osztályra és a betegekhez.
Nem kell hozzá orvosi diploma, hogy rácsodálkozzunk: Ha ez egy igazán súlyos fertőzés lenne, mint amiket a filmekben látunk, már halomra haltunk volna, nem? Ha meg nem, akkor miért a folyamatos pánikkeltés, a súlyos korlátozások és a tömeges oltások erőltetése?
Visszatérve a terjedés módjára: Mennyi ideig marad életben a SARS-CoV-2 például a tárgyakon? Mennyire érzékeny hidegre-melegre? A tünetek megjelenése előtt (lappangási szakasz) és megszűnése után (gyógyulási szakasz) fertőző-e? Ha igen, mennyire és meddig?! Bár egyre több cikk lát napvilágot ebben a témában is, a járványügyi intézkedések egyértelműen mutatják, hogy nem egyértelmű a válasz (erre sem). Néhány intézkedés még a laikusok számára is értelmezhetetlen és nem logikus (7.2. Intézkedések c. fejezet).
A járványok esetében tehát nyilvánvaló a kérdés: Milyen tempóban okoz betegséget és szedi az áldozatait? Tehát milyen gyorsan terjed a COVID-fertőzés betegség, azaz egy beteg hány másikat betegít meg? NEM TUDJUK. Hogyhogy nem?! Ennek megértéséhez egy újabb járványügyi alapfogalommal kell megismerkednünk. Aki követi a járvánnyal kapcsolatos információkat, bizonyára találkozott is már vele: Ez a reprodukciós ráta (alap szaporodási ráta, 12.2.3. fejezet).
„Új módszertan: A növekedési rátát úgy kapjuk meg, hogy az aktuális hét nap összes új fertőzöttjét elosztjuk az azt megelőző hét összes új fertőzöttjének a számával.”
– Forrás: atlo.team/koronamonitor
Újabb furcsaság a COVID-dal kapcsolatos definíciók körül: Reprodukciós ráta helyett „növekedési ráta” ? (Utóbbiról úgy tudtam, hogy alapvetően gazdasági fogalom.) És mi az, hogy „új módszertan” ? Ezt sem tudjuk. Ami viszont egyértelműen kiderül a meghatározásból, és ami a lényeg, hogy félrevezető módon a reprodukciós rátát sem a valódi megbetegedések, hanem a tesztpozitív esetek száma alapján állapítják meg.
Reprodukciós ráta & COVID
A COVID–19 esetében meghatározott reprodukciós (növekedési?) ráta nem a fertőző megbetegedés terjedési sebességét méri, hanem a tesztpozitív esetszámok változását, annak igazolása nélkül, hogy az adott személyek valódi klinikai esetek, azaz betegek voltak-e vagy sem.
Egy újabb mutató, ami függetlenítette magát a valódi betegek számától!
Miért fontos a reprodukciós ráta követése? Mert ez mutatja meg a járvány dinamikáját, és határozza meg a védekezés módját, a szükséges intézkedéseket: Azt, hogy szigorítani kell-e, vagy lehet enyhíteni. Hogy a jövőben, azaz egy későbbi járvány esetében (és nem most, a kellős közepében! 5.1.8. Emberkísérlet?! … c. fejezet) valóban szükség van-e megelőző(!) oltás kifejlesztésére és kampányoltásra.
„Ha a növekedési ráta 1 fölött van, akkor a járvány terjedési üteme nő, ha 1 alatt van, akkor csökken. Minél magasabb ez a szám 1 fölött, a járvány annál dinamikusabban terjed. Ha a ráta 1 alá kerül, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy bizakodni lehet, a cél a ráta tartós leszorítása 1 alá.”
– Forrás: atlo.team/koronamonitor
A fenti ábra a hazai reprodukciós ráta alakulását mutatja. Elgondolkodtató. Tényleg így fest egy valódi reprodukciós görbe, hogy ilyen hirtelen ugrál fel és le a fertőzés terjedési sebessége? Ne feledjük, hogy egy járvány természetes lefolyásának van egy logikája, amely soha nem írja felül a természet törvényeit. Ez tehát egy (újabb) értelmezhetetlen grafikon. Ki tudna ez alapján megfelelő járványügyi döntéseket hozni?
Nem állom meg a megjegyzést: A szezonális légúti járványok nem a naptárat, hanem az évszakok, az időjárás változását követik. Nem úgy vannak vele, mint az emberek, hogy augusztus 31-én vége a szabadságnak, irány a munka, még ha a fenti görbe alapján így is tűnne.
(Sajnos ez a görbe is „valami mást” mutat, mint amit kellene.)
A légúti járványok az ősz második felében kezdenek beindulni, amikor bejön a hideg, nyirkos idő, és lecsökken a napsütéses órák száma. Mondhatják persze, hogy a COVID–19 valami más, de nem. Nem más. Ugyanúgy vonatkoznak rá a természet törvényei. Ezeket nem lehet azokkal a járványügyi intézkedésekkel felülírni, amelyekkel az emberi faj naivan próbálkozik. Legalábbis, ami a vírus kiirtását illeti, mert ahhoz sajnos elegendőek lehetnek, hogy előbb-utóbb tovább rontsák a helyzetet (4.6.4. Mutációk és palacknyak-effektus c. fejezet).
2.4.5. Hány ember halt meg?
COVID miatt? COVID-dal? COVID-dal összefüggésben? Mielőtt megvizsgálnánk, hogy mit tudunk erről a – járvány súlyosságára utaló – harmadik mutatóról, nem véletlenül teszem fel ezt a három tisztázandó kérdést. Hányan haltak meg tehát a
- COVID miatt: azaz a halált egyértelműen és közvetlenül a koronavírus-fertőzés okozta?
- COVID-dal: azaz a halál pillanatában koronavírussal a szervezetükben (a vírust hordozva)?
- COVID-dal összefüggésben: ???
A harmadik kifejezést gyakran halljuk a híradásokban. Vajon mit értenek alatta? Ebbe mindenki beleférhet, sőt ez a mutató valóban fontos lenne. Mérhetnénk vele a járvány összes áldozatának a számát: azokét, akik közvetlenül a fertőzés miatt haltak meg, és azokét is, akik közvetve a járványügyi intézkedések következtében, mint „járulékos” veszteség (7. Ágyúval verébre… c. fejezet).
Mi a válasz tehát erre a három kérdésre? NEM TUDJUK! (Az orvosszakma és a kutatók nevében is pironkodom ennyi „nem tudjuk” után). És még ez a „nem tudjuk” is változik országról országra attól függően, hogy milyen szisztéma szerint regisztrálják az eset- és a halálozási számokat a COVID–19 esetében.
Nézzük meg, hogy hogyan számoljuk mi:
„A Magyarországon készülő statisztikákban koronavírus általi halálozásnak számítanak minden olyan esetet, amikor egy beteg (függetlenül attól, hogy más betegsége is volt) koronavírustesztje pozitív lesz, és meghal.”
SŐT!
„Mindenkit, aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is koronavírus tesztre, azt hozzászámítjuk a halálesetek közé.”
– Forrás: Müller Cecília (Operatív Törzs)
Még azt is beveszik a COVID-halélesetek közé, aki autóbalesetben halt meg, ha előtte bármikor is PCR-pozitív volt! Sajnos nem vicc. Önmagában ez a tény (is) elég kellene legyen ahhoz, hogy azt mondjuk, álljon meg a menet! Ez szándékos becsapás, a valóságot súlyosan torzító félretájékoztatás!
Sok országban másként számolnak, de azt is tudjuk, hogy sok országban ugyanígy, ahogy nálunk. Talán olyanok is vannak, ahol valóban csak azokat veszik be a COVID-halálozási statisztikákba, akik egyértelműen a vírus miatt veszítették el az életüket. Vagy „legalább” csak azokat, akiknél közvetlenül a halálozás előtt mutatták ki a vírust, bár az sem bizonyít semmit. Országos tisztifőorvosunk viszont (szemrebbenés nélkül) elmagyarázta nekünk, hogy mi „nagyon szélesre nyitottuk az ajtót”: Ez azt jelenti, hogy mindenkit COVID-halottnak számítanak, akinek a PCR-tesztje bármikor is pozitív volt, még akkor is, ha daganatos betegségben vagy bármi másban halt meg:
Mindegy miben halt meg valaki, ha valaha is PCR-tesztpozitív volt: COVID-halott!
„Magyarország nagyon szélesre nyitotta ezt az ajtót. Úgy döntöttünk, hogy amennyiben más diagnózist állít fel a halottkém, tehát a halál oka nem maga a koronavírus-fertőzés, hanem esetleg egy rosszindulatú megbetegedés, egy szív-érrendszeri, egy embólia, bármilyen egyéb tényező, de valaha a betegsége során diagnosztizálták, laboratóriumi vizsgálattal igazolták a koronavírusra történő pozitivitást, akkor őt, mindenkit beveszünk az elhunytak közé.”
Müller Cecília
Van még a mi módszerünknél is végletesebb megközelítés (akik még jobban kitárták az ajtót): Belgiumban azok is bekerültek a halálozási statisztikákba, akiknél már a fertőzés gyanúja is felmerült! Nem csoda, hogy az első hullámban az átlag kétszerese lett náluk a halálozási arány.
Összegezve a valódi betegek számával, a terjedési sebességgel és a halálozással kapcsolatos anomáliákat: Amellett hogy félrevezetnek, súlyos mulasztás is, hogy nem kapunk valós adatokat egy új járvány veszélyességéről, és hogy nem tudjuk összehasonlítani egymással az egyes országok adatait.
2.4.6. Ok és okozat – A vírus kóroki szerepe
Egy vírus (vagy egyéb mikroba) kóroki szerepét igazolni kell:
- a fertőzés egyértelmű tüneteivel, amelyeknek a súlyossága halálhoz vezetett, amennyiben nem gyógyul fel a beteg;
- vizsgálatokkal (röntgen, CT, szövettan, vírustenyésztés, labor…)
- és halál esetén: kórbonctani és kórszövettani vizsgálattal.
Egy kórokozó akkor okozhat halált, ha előtte elszaporodik a szervezetben, és ott elváltozásokat okoz, majd ezek a kórokozóra többé-kevésbé (4.3.1. A COVID–19 tünetei c. fejezet) jellegzetes elváltozások egyre súlyosabbak lesznek. Mintegy csatatérré változtatják a szervezetet (ahogy Reiss és Bhakdi professzor írta), ahol az alapbetegség vagy egyéb érzékenyítő tényező katonáival egyesülve megnyerik a háborút a szervezet ellen. Akinél ez a folyamat nem játszódik le, nem fogható rá, hogy COVID-ban halt meg! A halál oka tehát az a betegség, amely közvetlenül a beteg halálát okozta. Az igazi, „tiszta” COVID-halott az lenne, akinek nem volt semmilyen más betegsége, és a vírus végzett vele. Ennek az adatnak az ismerete is kulcsfontosságú, hiszen különösen egy új fertőző betegség esetében nagy a jelentősége annak, hogy az egészséges emberekre mekkora veszélyt jelent, és hogy kik a rizikócsoportok. A 4.2. COVID és többlethalálozás c. fejezetben lesz róla szó, hogy mit tudunk erről.
Még a halál okának helyes (azaz a valódi oko(ka)t feltüntető) regisztrációja esetén is ismert probléma a halálozási statisztikákkal kapcsolatban, hogy egy ember értelemszerűen csak egyetlen kategóriába kerülhet bele, amikor számszerűsítik, hogy az összhalálozásban mely betegségek milyen arányban játszanak szerepet. Holott nem életszerű azt várni, hogy egyetlen, jól körülírható elváltozás okozza a halált. Általában több betegség együttes jelenlétével (komorbiditásával) kell számolnunk, hiszen egyik szerv(rendszer) kóros működése előbb-utóbb magával hozza a többiét is, és a folyamat végén az egész rendszer összeomlik, a teljes szervezet feladja. Ezek a különböző állapotok különböző mértékben, de végső soron együttesen felelősek a halál bekövetkeztéért. Egy súlyos fertőzés nagyon sok esetben („csak”) az utolsó csepp a pohárban, amely az alapbetegségek nélkül valószínűleg nem vezetne halálhoz. Így van ez a koronavírussal is, és számos egyéb fertőzéssel, mint az influenza vagy a különböző kórházi fertőzések (4.2. COVID és többlethalálozás c. fejezet).
Halálozási statisztikák & COVID
A jelenlegi halálozási statisztikákban a koronavírus kategóriába kerül az összes tesztpozitív eset, ami még akkor is torzítaná a valóságot, ha minden esetben valódi, azaz tünetekkel rendelkező COVID-betegekről volna szó. Hiszen a COVID-járvány előtt ezek az emberek a különböző – évente sok millió áldozatot szedő – népbetegségek kategóriájába kerültek volna, ahogy azt később, a 7.1.6. Mostohán kezelt, vezető halálokok c. fejezetben elmagyarázom.
2.4.7. SARS és COVID – Az új koronavírus veszélyessége
„Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítok.”
Winston Churchill?
SARS és COVID–19: két külön betegség?!
Vegyük észre, hogy valójában egy „új” betegség „született” COVID–19 néven, aminek az esetek zömében semmi köze nincsen ahhoz az eredeti, súlyos akut légzőszervi tünetegyütteshez és járványhoz, amit a SARS-CoV-2 elődje(?), a SARS-CoV-(1) okozott 2003-ban, és ami okot adna ilyen világméretű járványügyi készültségre.
A COVID–19 diagnózisához ugyanis elegendő az is, ha egy enyhe (banális) vírusfertőzésre utaló tüneteket mutat valaki, sőt az is, ha teljesen tünetmentes!
Ha a COVID–19 esetszámokat lecsökkentenénk a valódi SARS-betegek esetszámára (azaz az eredeti 2003-as kritériumok szerint regisztrálnák a fertőzötteket), vajon mekkora járványt látnánk most 2019-2021-ben?! És lehet, hogy eddig is minden évben láttunk volna COVID-járványt, ha ilyen ádázul vadásztak volna a koronavírusokra? Ezt csak akkor tudhatnánk meg, ha felhagynának a vadászattal…
__
SARS = severe acute respiratory syndrome (súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes)
COVID = coronavirus disease (koronavírus betegség)
A COVID–19 diagnózisába lényegében belefér minden influenzaszerű tüneteket panaszoló beteg. Azok a betegek, akiket minden egyes légúti járványszezonban látunk, csak eddig náthásnak vagy influenzásnak neveztünk, és amely tünetek egy részét eddig is különféle koronavírusok okozták! (Lásd a 2.7.3. Még egyszer az ijesztő járványgörbékről, illetve a 4.5. Ismeretlen ismerősök? – Régi és új SARS c. fejezetben.)
Hogy a SARS és a COVID–19 egy és ugyanazon betegség két különböző súlyossági fokozata, vagy tényleg különböző koronavírusok által okozott két külön betegség? Remélem, a szakemberek tudják/megadják erre a választ. Ugyanis a SARS és a COVID összemosása sok milliárd ember fejében okozza azt a komoly aggodalmat, hogy egy súlyos, életveszélyes járvány áldozata lehet. Ezt a pánikhelyzetet sürgősen helyre kell(ene) tenni!
Ez az összemosás olyan, mintha az enyhe és a halált okozó, súlyos influenzát két külön néven neveznénk, pedig ugyanaz a betegség, csak az előbbi esetben az illető immunrendszere legyőzi a fertőzést, a másikban pedig nem.
Az új koronavírus-járvány kezelése olyan, mintha azóta, hogy az influenzavírusokat felfedezték, és kiderült, hogy súlyos, halálos kimenetele is lehet a fertőzésnek (és sok ezer embernél lesz is minden évben!), folyamatosan vadásznának rájuk, soha véget nem érő járványügyi készültségben élnénk, és minden évben átoltanák a világ összes egészséges, edzett immunrendszerrel rendelkező emberét az új mutánsokra! Ráadásul a járványok kellős közepében! (És végül is megtehetnék ezt az összes többi vírusra is, biztos, ami biztos…)
Foglaljuk össze végül, hogy mit tudunk biztosan az új koronavírus veszélyességéről, azaz az új, COVID–19 nevű betegség által okozott járvány súlyosságáról: Lényegében SEMMIT!
Mi az alapvető probléma a COVID–19-járvány súlyosságának a megítélésével kapcsolatban?
- Mindenki aktív esetnek minősül, ha pozitív a PCR- vagy az antigéntesztje, tünetek és egyéb vizsgálati leletek, azaz valódi megbetegedés nélkül is!
- Az aktív eseteket pedig fertőző betegnek tekintik ennek összes járványügyi következményével együtt!
- Miközben nincsenek érvényes adataink arról, hogy az új koronavírus hány embert betegített meg, mennyire fertőző és hányan haltak meg miatta (és nem vele!).
És ha így haladunk, soha nem is fogjuk megtudni a valós helyzetet! Lezárták és beoltják az egész világot egy olyan megbetegedés miatt, aminek a súlyosságáról semmi biztosat nem tudunk. Talán még azt sem, hogy világjárványt okoz-e egyáltalán 4.7.4. Szindémia és egyéb hipotézisek c. fejezet).
Mondhatnánk persze, hogy csak a halál a biztos, de azért a XXI. század orvostudománya ennél sokkal többre lenne képes. Vagy nem képes? DE akkor hogyan bízzunk meg azokban az oltóanyagokban, amelyekkel át akarják oltani a Föld lakosságát?!
2.5. Hibás módszertan, hibás következtetések
„Az adatok felhalmozása még nem tudomány, éppoly kevéssé, mint ahogyan egy halom tégla sem nevezhető háznak.”
Alessandro Vespignani, olasz-amerikai fizikus
A járvány mozgatórugói:
- Megváltozott járványügyi alapfogalmak és kritériumok: fertőzött, gyógyult, eset, növekedési ráta, pandémia…;
- Hibás módszertan → hibás következtetések;
- PCR-teszt: a „gold standard”;
- A valós információt adó vizsgálati módszerek mellőzése;
- Politikai, gazdasági és szakmai érdekek;
- Médiakampány és a kiszolgáló vezetők, szakemberek;
- Pszichológiai hatások és módszerek.
2.5.1. Az adatgyűjtés és feldolgozás szempontjai dióhéjban
Akkor is problémás lenne a COVID-helyzetkép, ha valódi, bizonyítottan COVID–19 betegekről és halottakról tudósítanának. Ugyanis ahhoz, hogy képet kapjunk a járványhelyzetről, nem mindegy, hogy kiket vizsgálunk és hogyan. Ha hibás módszerekkel történik az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása, nem lehet helyes eredményekre és következtetésekre jutni. Ha nem megfelelőek a következtetések, akkor helytelenek és indokolatlanok lesznek az ezek alapján hozott intézkedések is.
Vázlat egy vizsgálat megtervezéséhez
leegyszerűsítve és a teljesség igénye nélkül:
.
- Kiket vizsgálunk (az adatgyűjtés célcsoportja)?
- szisztematikus: szelektív vagy reprezentatív mintavétel?
- tetszőleges, meghatározott módszertan nélkül? (statisztikai módszerekkel a mintán végzett elemzések javíthatók (korrigálhatók), de az eredmény korlátozott érvényességű lesz)
.
- Hogyan vizsgáljuk?
- keresztmetszeti vagy hosszmetszeti (utánkövetéses) vizsgálat?
- milyen módszerekkel, eszközökkel? (következetes módszertan, standardizált mérőeszközök: tesztek, kérdőívek stb.)
- milyen háttértényezőket mérünk fel, veszünk figyelembe?
- hogyan dolgozzuk fel az adatokat: statisztikai próbák, korrigált eredmények…?
- hogyan interpretáljuk az eredményeket, milyen következtetéseket vonunk le?
Nemcsak az vezet torz eredményekhez, hogy újraértelmezték a járványügyi definíciókat, hanem az is, hogy ezek menet közben is változtak. Példa erre, hogy március óta újabb és újabb módosítását adták ki a COVID járványügyi rendeleteinek, és a járványügyi esetbesorolást is újraírták. Kivették a valószínűsített eset kategóriát, és változott az is, hogy kit tekintenek gyanús esetnek. A megerősített esetek közé pedig november óta azt is beveszik, akinek pozitív az antigéntesztje. Az előbbi „szarvas” hibák mellett ezek szinte nem is tűnnek lényegesnek, de statisztikailag mégis fontos dolgok, hiszen hosszú távon nem lehet összehasonlítani az esetszámokat, a járvány alakulását, ha más-más kritérium alapján sorolják be a vizsgált személyeket.
2.5.2. A járványügyi felügyelet (surveillance) működése
„Surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;”
– Forrás: net.jogtar.hu
COVID & tudomány
A járvány kezdete óta azt láthatjuk, hogy a szakemberek mintha elfelejtették volna a tudományos kutatás és a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit.
Azok a módszerek, eredmények és az ezekből levont következtetések, amelyek alapján a FÖLD teljes lakosságának az életét alapjaiban megrendítő döntéseket hozzák, súlyosan vétenek az epidemiológia és a statisztika alapvető szabályai ellen. Például szisztematikus adatgyűjtés helyett rendszertelen tesztelések és esetregisztrációk történnek.
A koronavírusokat 60 éve ismerjük, veszélyesebb változatait (például SARS-CoV) is. És más járványok is folyamatosan zajlanak a világon, az új SARS-koronavírusnál sokkal nagyobb letalitású (halálozási arányú) kórokozók részvételével is (2.6.3. Az oroszlánok c. fejezet). Hogyan lehet ennyire felkészületlen a tudomány ennek a járványnak a megfelelő vizsgálatára? (Első körben a vizsgálatára! Mert anélkül, hogy helyesen felmérnénk, hogy mivel állunk szemben, nem tudjuk megfelelőem kezelni sem!) Rendelkezésünkre áll például a már említett, nemzetközi szinten működő influenza figyelőszolgálat, amely számos országból gyűjti és elemzi az adatokat.
A megfigyelőszolgálat (surveillance) működésének alapelvei a WHO irányelvei alapján
„WHO az influenza globális epidemiológiai megfigyelésének alapelvei. Az őrszemek (sentinel) kiválasztása és elhelyezkedése. Kulcs szempontok:
- A (rugalmas, egyszerű) használhatóság és a reprezentatív kiválasztás a legfontosabb tényezők a helyszínek kijelölése szempontjából.
- Nincsen ideális szám arra vonatkozóan, hogy hány megfigyelő helyszín legyen egy országban. Érdemes egy vagy néhány helyszínnel kezdeni, és csak akkor növelni a számukat, ha ezek már jól működnek.
- Általában véve, a kis mennyiségű, de jó minőségű adat hasznosabb, mint a nagy mennyiségű, de rossz minőségű adatatok.”
– Forrás: who.int
A járványügyi megfigyelés (surveillance) alapjai
„A surveillance megfelelő működtetése csak néhány alapvető követelmény teljesülése esetén lehetséges:
- …kellően specifikus és érzékeny legyen, azaz csak azon egyének kerüljenek be az adatbázisba, akik valóban az adott betegségben szenvednek, de azok regisztrálása minél teljesebb körben megtörténjen,
- reprezentatív legyen, mert csak így lehet az adatokból az egész lakosságra érvényes következtetés(eke)t levonni…”
– Forrás: tankonyvtar.hu
Miért nem használják ezt az évek óta jól működő rendszert, hogy együttesen, párhuzamosan nyomon kísérjék a SARS-CoV-2 és a többi légúti vírus által okozott megbetegedéseket? Annál is inkább, mert a tüneti képük is teljesen átfed, így kulcsfontosságú lenne az új koronavírus és az eddig ismert légúti járványokat okozó vírusok elkülönítése. Miért látjuk azt, hogy ehelyett 2020 ősze óta a hazai influenza figyelőszolgálatot gyakorlatilag „takarékra tették”? Hogyan döntjük így el, hogy mely esetek írhatók valóban az új koronavírus számlájára, ha a többi vírus kóroki szerepét nem vizsgáljuk (4.3. Differenciáldiagnosztika c. fejezet)?
„Teljes a sötétség influenzaügyben: hamarosan fontos adatok érkeznek
Hagyományosan a 40. héttől közlik Magyarországon az influenzás eseteket, azonban az influenza figyelőszolgálat tájékoztatási felületén egyelőre nincs információ a megbetegedésekről. Pedig a koronavírus miatt nagy szükség lenne arra, hogy a statisztikákban is el lehessen különíteni a betegeket. [1]
Magyarországon az influenza az ősszel együtt szokott megjelenni, és tavasz végére már csak nagyon kevés megbetegedés fordul elő. Azt, hogy mikor alakul ki influenzajárvány, és hogyan terjed a vírus az országban, az influenza figyelőszolgálat adatai alapján tudja nyomon követni a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a lakosság.
Magyarországon október első hetében, a 40. naptári héten szokta megkezdeni működését az influenza figyelőszolgálat, az Európai Influenza Surveillance Hálózathoz tartozó országokhoz hasonlóan, ahogy például Szlovákia már közölt is adatokat -, azonban már az év 42. hete is eltelt, mégsem kerültek fel az általuk közölt adatok az NNK weboldalára. A Pénzcentrum ezért azzal a kérdéssel fordult az Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, hogy mikor várhatóak az influenza figyelőszolgálat első adatai a 2020/2021. évi influenza szezonról.
A következő választ kaptuk: „Hazánkat a szezonális influenza járvány általában csak januárban éri el, de szórványos influenzás megbetegedések ősszel is előfordulhatnak, ezért már ősszel kezdetét veszi az influenza szezonra történő felkészülés is. Ennek részeként kezdi meg működését az influenza figyelőszolgálat, az első adatok várhatóan október utolsó hetében kerülnek ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalára - tájékoztatta lapunkat az NNK.
…Mint arról nemrég beszámoltunk, Jakab Ferenc virológus szerint beláthatatlan következményei lehetnek, ha a koronavírus és az influenza együttesen fertőz, egy esetlegesen legyengült szervezetben. A szakértő felhívta a figyelmet a járványügyi intézkedések, a kézmosás, maszkviselés és távolságtartás, betartására, hiszen »ezzel két legyet üthetünk egy csapásra«, mivel az influenzavírus, és a koronavírus is hasonló terjedési mechanizmussal jut be az emberi szervezetbe. Ilyen minimális óvintézkedésekkel akár mind a két fertőzést is elkerülhetjük. [2]
…Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is haragszik azokra, akik azt mondják, hogy a koronavírus csak picit súlyosabb, mint az influenza vagy olyan, mint az influenza. Ez egyáltalán nem igaz - húzta alá. Szlávik János elmondása szerint, bár az influenza több embert betegít meg, az influenza halálozása viszont tizede vagy huszada a koronavírus-fertőzésnek.”
–Forrás: penzcentrum.hu, 2020. október 19.
Megjegyzés:
[1]: A Pénzcentrum nem egészségügyi portál, és még ők is észrevették ezt a problémát!
[2]: Az egyik leggyakrabban nyilatkozó infektológus is felhívta rá a figyelmet, hogy a higiénés szabályok betartásával mindkét fertőzést elkerülhetjük. Most a „harmadik hullámban” mégis azt látjuk, hogy az influenzát sikerült kivédenünk az intézkedésekkel, ellenben a COVID–19-et nem?! De erre még visszatérek a 4.6. Hová tűnt az influenza? c. fejezetben.
2.5.3. „Tesztelj, tesztelj, tesztelj! Vagy a kevesebb több?
„…a kis mennyiségű, de jó minőségű adat hasznosabb, mint a nagy mennyiségű, de rossz minőségű adatatok.”
–Forrás: WHO járványügyi surveillance alapelvek
Íme, egy látványos példa arra, hogy hogyan lehet helytelen adatgyűjtési módszerekkel hibás következtetéseket levonni:
„Új csúcson a halálozás
…egy hónappal a lezárások után még mindig nem látható a járvány lassulása. A járványgörbe alapján még mindig gyorsul a járvány… a korlátozások eddig nem hozták meg a tőlük várt eredményeket.”
– Forrás: Portfolio.hu
Mi állhat ennek a hátterében? Nézzük meg a következő két ábrát. Mutat némi hasonlóságot a két görbe lefutása?
A naponta bejelentett új koronavírusos betegek száma
– Forrás: pandemia.hu
A Magyarországon elvégzett napi új koronavírus tesztek száma
– Forrás: pandemia.hu
A naponta elvégzett tesztek számát augusztus végén kezdték növelni. Több teszt → több eset? Találóan tette fel a kérdést Sucharit Bkahdi professzor a könyvében: Véletlenül nem laborjárványnak vagyunk a tanúi?
Laborjárvány?!
Előfordult-e valaha is bármilyen fertőző betegség vagy járvány esetében, hogy milliószámra végeztek laborteszteket egészséges (azaz az adott kórokozóra jellemző tüneteket nem mutató) embereken, hogy keressék benne az adott kórokozót?!
Ez önmagában is rengeteg kérdést vet fel, pedig óriási problémák vannak a tesztelések és az elemzések módjával is, ahogy azt hamarosan látni fogjuk!
Magyarországon 2020 végéig több mint 3 millió PCR-tesztet végeztek teljesen rendszertelenül. Ilyen tudománytalan adatok alapján ítélik meg egy világjárvány súlyosságát, és hozzák meg a lakosság életét és egészségét alapjaiban befolyásoló járványügyi intézkedéseket!
2.5.4. Rémisztő járványgörbék
A következő anomáliák vezetnek az ijesztően magas esetszámokhoz:
- A mindennemű módszeresség nélkül, ám egyre növekvő számban elvégzett tesztek növekvő napi esetszámokat produkálnak;
- Azokat az eseteket is beleszámítják a statisztikákba, akiknek semmilyen tünetük nincsen, tehát nem betegek, csupán vírus- vagy „vírusalkatrész”-hordozók.
Ehhez járul hozzá az a félelemkeltő pszichológiai hatás, hogy
- az eleve megalapozatlanul magas esetszámokat meredeken emelkedő görbéken tárják elénk, azaz napról napra összeadják az esetszámokat. Ugyanez vonatkozik a halottak számára is. Ezekkel az úgynevezett kumulatív (azaz az új esetek számát összeadó) görbékkel jól rá lehet ijeszteni a lakosságra.
Persze nem csak ilyen görbéket mutatnak, de ha nem az érzelmekre ható nézettségnövelés lenne a célja a médiának, akkor a kumulatív görbék esetében felhívnák a figyelmet arra, hogy ezek nem azt mutatják, hogy az esetszámok az egekbe szöknek.
Egyébként a járványoknak van egy tipikus lefutása, amelynek valóban van egy gyorsuló, felszálló ága, de azután szépen szabályosan le is csengenek. Ez mutatja a vírusok (és egyéb kórokozók) természetes szaporodási lehetőségeit, ami nem végtelen, sőt nem is célja a vírusoknak (sem), hogy a szükségesnél több fertőzést okozzanak. (Ezt világosan elmagyarázza az elismert oltásszakértő, Geert Vanden Bossche is: 5.1.8. Emberkísérlet?! … c. fejezet.) Tehát a 12.2.6. fejezetben látható NNK influenza figyelőszolgálat jelentésében mutatott „szép”, szabályos görbékhez hasonlókat kellene látnunk a COVID–19 esetében is, ha megfelelő módszerrel regisztrálnák a valós eseteket.
Az illusztráció kedvéért a 2016-17-es influenzajárvány hazai esetszámai alapján készítettem egy görbét, amely ábrázolja a heti esetszámokat, majd felvettem a grafikonra az esetek folyamatos összeadásával keletkező kumulatív görbét is. Nem mindegy, hogy melyiket látjuk nap mint nap, ugye? Pláne hogy az influenza esetében nem laborjárványról van szó, hanem 600 ezer hús-vér betegről, a lakosság 6%-áról. Természetesen nem azt mondom, hogy nincsenek igazi COVID-esetek is a görbéken, csak azt hangsúlyozom újra, hogy nem tudjuk, milyen arányban! Azaz, nem tudjuk, hogy a „laborjárvány” mekkora hányada igazi!
Ijesztő COVID-járványgörbék! Mitől azok?
Mert az új esetek számát napról napra összeadják (kumulatív görbe), ahogy az alábbi influenzajárvány-görbék szemléltetik:
A 2016-17-es influenzajárvány heti esetszámai
– Az esetszámok forrása: NKK influenza figyelőszolgálat
Megjegyzés: Az ÁNTSZ influenza figyelőszolgálat hivatalos heti jelentéseiben az új betegek számát ábrázolják, az alsó, kékkel jelölt görbéhez hasonlóan. Ez követi a járvány természetes lefolyását (felszálló és leszálló ágát), azaz nem kelti azt a benyomást, hogy az esetszámok folyamatosan egyre nőnek, ahogy a piros, kumulatív görbe esetében!
„A fertőzöttek száma elérte a 300 ezret! A halottaké a 10 ezret!” – halljuk a híradásokban. Sőt, ha a vírusok felfedezése óta számolnánk a fertőzöttek és a halottak számát, hány bolygót tölthetnénk meg velük? Mi lenne, ha minden nap, sőt minden órában bemondanák a hírekben, hogy aznap hány embert ért baleset, hányan betegedtek meg, kerültek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre és hányan haltak meg mindenféle betegségben?! És milyen óriásira nőne a számuk év eleje óta, ha összeadnánk őket?! Gondoljunk például azokra a milliókra, akik alsó légúti betegségekben szenvednek: COVID nélkül is ez a 3. vezető halálok a világon (7.1.6. fejezet)!
Hallott valaki arról, hogy 2016 ősze és 2017 tavasza között 600 000 ember betegedett meg a szokásos influenzaszezonban, és a járvány abban az évben két hónap alatt(!) több mint 5000 többlethalált okozott? Vajon beleégett-e az emberek szemébe az alábbi mozaikszó: FUSS–17, ahogy a COVID–19?! (FUSS–17 jelentése: 12.1. Járványügyi alapszótár)
A könyv egy évnyi önkéntes munka gyümölcse. Megszületését nem támogatta semmilyen párt, szakmai vagy civil szervezet. Éppen ebben rejlik a függetlensége és pártatlansága. Viszont ezért van szükség az Ön támogatására is, hogy minél több emberhez eljuthassanak ezek az életbevágó információk!
2. Keress és találsz – A járvány mozgatórugói
2.1. A számadás
Először az volt a tervem, hogy a járvány „eredményeit” tekintem át: azt, hogy milyen következményei vannak a több mint egy éve tartó járványügyi riadókészültségnek. De olyan hosszú lett a lista, annyira beláthatatlan az a láncreakció, amit a világméretű intézkedéssorozat elindított, hogy végül a részletes áttekintést a könyv végére hagytam (7. Ágyúval verébre… c. fejezet). Nem azért mert másodrendű (sőt!), hanem mert előbb be akarom mutatni, hogy miért volt ez az óriási áldozat olyan ár, amit nem kellett volna megfizetnünk.
A COVID–19 az utolsó csepp a pohárban:
a súlyos alapbetegségben szenvedő betegeknek és a válságban lévő világnak is.
Amikor a végére értem a „járulékos” veszteségeket áttekintő fejezetnek, arra gondoltam, hogy akár be is fejezhetném a könyvet. Ha egy sort sem írnék arról, hogy
a döntéshozóknak akkor is azonnal felül kellene bírálniuk a jelenleg zajló intézkedéseket, hogy enyhítsék a további károkat. Ezek egy része már úgyis visszafordíthatatlan, de még mindig jobb későn, mint soha. Ha ott befejeztem volna… De még csak azután jött a fekete leves: Még az elkerülhetetlennek látszó kárt sem kellett volna elszenvednünk, ha ezt az ezer sebből vérző világjárványt(?) a helyén kezelik a döntéshozók és a szaktanácsadóik. Hogy miért gondolom így? Erről szólnak a további fejezetek, amelyekben tovább szőttem Karina Reiss és Sucharit Bhakdi professzor gondolatait, akiknek a Koronavírus vaklárma című könyve ihletett adott, és hozzátettem egy sor megdöbbentő és nyugtalanító jelenséget, amelyet a saját „nyomozásom” során találtam.
2.2. Egy gondolat bánt engemet… az alapkérdések
Rengeteg érthetetlen, ellentmondásos és nyilvánvalóan hibás adatba és jelenségbe ütközünk nap mint nap a járvánnyal kapcsolatban. A sorozatos anomáliákat látva óhatatlanul is felmerül az emberben a kérdés: A szememnek higgyek, vagy a MŰ-KÖD-nek? Amióta belépett az életünkbe a koronavírus, ez az „egy gondolat bánt engemet”, pontosabban az alábbi három:
Azt látom, hogy a járvány kezdete óta a politikai és a szakmai döntéshozók (ha ez egyáltalán két külön kategória) teljesen felrúgták a tudományos megközelítés alapjait, és szakmailag elfogadhatatlan, hibás módszerekkel követik és kezelik a járványt. Ez éppen az ellenkezője annak, amit egy új, súlyos világjárvány esetében tenni kellene. Ezért innentől fogva minden következtetésem mellé, amely a hivatalos állításokon alapul, odaértendő:
⁉ – „FELTÉVE, ha igaz ez az információ/ha megalapozott ez az adat.”
2.3. Anomáliák – Szögek a járvány koporsójában
Melyek azok a mozgatórugók, amelyek a járványgépezetet működtetik, és amelyek a felszínen anomáliaként jelennek meg? Az elmúlt hónapokban ezeket az anomáliákat vadásztam, és ahogy írtam, egyre több és több bukkant a felszínre. Hogy rendszert vigyek a sokrétű és egymással összefüggő jelenségekbe, az alábbi hét csoportba osztottam őket. Ebben a sorrendben fogom bemutatni a puzzle-darabkákat. Remélem, a végére Önnek is sikerül összeraknia a teljes – ha nem is tökéletes – képet arról, hogy mi történik körülöttünk:
A koronavírus-járvány mozgatórugói, amelyek a járványgépezetet működtetik, és amelyek a felszínen anomáliák sorozataként (furcsa, ellentmondásos, érthetetlen, hibás… jelenségekként) jelennek meg:
2.4. Megváltozott járványügyi alapfogalmak és kritériumok
A legelső témakör, és ami a leginkább foglalkoztatja az embereket, hogy mennyire veszélyes ez a járvány. Nézzük meg a mozgatórugók tükrében, hogy mit látunk a híradásokban és a statisztikákban (illetve mögöttük), és hogy milyen következtetéseket lehet ezekből levonni, és milyeneket nem.
Egy kórokozó veszélyessége attól függ, hogy:
2.4.1. Hány ember betegedett meg a COVID–19-ben?
A járvány egy fertőző betegség halmozott megjelenése. Ahogy azt megtapasztaljuk a minden évben megjelenő influenza- és náthaszezon kapcsán. Magyarországon egy átlagos influenzaszezon tetőzésekor hetente(!) 30-40 ezer ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Súlyos szezonban – ilyen volt például 2016-17-ben – ez a szám elérheti a heti 100 ezret is! Abban a szezonban, fél év alatt összesen mintegy 600 ezerre becsülték az influenzaszerű tünetekben megbetegedett személyek számát. (Azokét, akiknek a tünetei olyan súlyosak voltak, hogy orvoshoz is fordultak. Azokkal együtt, akik „lábon hordták ki” a betegséget, ez a szám értelemszerűen még magasabb volt.) Az influenzajárványok lefolyását nyomon követhetjük a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK, korábban ÁNTSZ) influenza figyelőszolgálata által hetente kiadott jelentések segítségével. A szolgálat minden évben a 40. héttől (október első hete) a következő év 20. hetéig (május eleje) működik. A jelentések tartalmazzák a heti incidenciaszámokat, azaz az új megbetegedések számát, a járvány alakulását ábrázoló grafikont (járványgörbét) és részletes adatokat a járványról: korcsoportok, területi eloszlás, a beküldött laborminták száma, influenza pozitivitási arány stb.
A 12.2.6. fejezetben látható az NKK influenza figyelőszolgálatának egy-egy jelentése a 2020. 9. hét (02.24-03.01.), illetve az ugyanerre az időszakra eső idei, 2021. 8. hét (02.22-28.) adatairól.
A rend kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az influenza figyelőszolgálat jelentései is becsült betegszámokat tartalmaznak. Amiért mégis bevált és elfogadott ez a rendszer az egész világon, az azért van, mert a 2.7.4. A megfigyelés és az elkülönítés szabályai c. fejezetben leírt járványügyi megfigyelés epidemiológiai irányelveire épül: A teljes országot lefedő, reprezentatív területi eloszlásban kijelölt orvosok jelentik a valódi, azaz orvoshoz forduló, tünetekkel rendelkező betegek számát, amelyek alapján statisztikai módszerekkel megbecsülik, hogy az adott megyében lakosságarányosan hányan fordulhattak orvoshoz a többi rendelőben. Továbbá vizsgálati mintákat küldenek be a NKK központi laboratóriumába, amelyekben megnézik, hogy milyen légúti vírusok okozták a tüneteket, és milyen arányban volt közöttük valamelyik influenzavírus a kórokozó, mivel ezek okozzák a legsúlyosabb megbetegedéseket.
Számomra magától értetődő lett volna, hogy az első perctől fogva ráállítják ezt a jól működő szolgálatot a koronavírus-járványra, hiszen úgyis hasonló tünetekkel jár a két kór, nyilvánvaló teendő az is, hogy elkülönítsék őket. Ez igencsak fontos mind a járványügyi teendők, mind az új járvány megismerése szempontjából. Vagyis fontos lett volna… De nem ez történt. Pedig az első kérdés, amire szeretnénk választ kapni, egyértelműen a következő:
Alapvető kérdések a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyekre nem kapunk válaszokat:
Az influenzajelentésekhez hasonlóan, reprezentatív(!) területi eloszlásban, korcsoportokra bontva:
A válasz: NEM TUDJUK! Ugyanis sem a hivatalos statisztikákban, sem a híradásokban nem említenek BETEGszámokat, csak aktív fertőzötteket (eseteket), gyógyultakat és halottakat.
„A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma a teljes járvány során” 2021.03.23-ig
– Forrás: wikipedia.org
Ez az első anomália olyan szemet szúró, hogy az ember azt hinné, mindjárt bele is nyúltunk a darázsfészek közepébe, ezt nem is lehet tovább fokozni. Sajnos lehet… Persze tudom, hogy csak az érzi ezt a hihetetlen izgalmat, amit én érzek, aki észreveszi ezt az anomáliát. Ugyanis egyáltalán nem is olyan látványos. Az emberek többségének eszébe sem jut, hogy itt valami alapvető információ hiányzik, illetve félreérthető.
2.4.2. Mit látunk a statisztikákban, ha nem betegeket?!
Mi az, hogy aktív fertőzött vagy aktív eset? Hogyhogy nem tudjuk, hogy hányan betegedtek meg, hiszen óránként bemondják a hírekben?! Nem, nem mondják be. Nem azt mondják be. De akkor mit? Ehhez meg kell értenünk, hogy mi az a járványügyi eset, és hogy mi ezzel a probléma a COVID–19 esetében. Ugyanis a híradásokban a járványügyi esetek számát mondják be.
A
járványügyi eset=klinikai kritérium(tünetek)+epidemiológiai kritérium(fertőzöttel való kontaktus)+laboratóriumi kritérium(vizsgálati leletek).A jelenleg is hatályos 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről (frissítve: 2020. december 22. 15:52, Hatály: 2020.VI.1.–) alapján:
Kit neveztünk megerősített esetnek eddig?
Ezzel szemben kit nevezünk megerősített esetnek a COVID–19 esetében? A 2020. március 2-án kiadott, majd több ízben módosított eljárásrend szerint
A COVID–19 megerősített esete:
Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban
Mit takart a laboratórium kritérium eredetileg, azaz takar még most is, kivéve a COVID–19-et?
Hogyan szól a COVID–19 laboratóriumi kritériuma a NKK 2020. november 7-i aktualizált eljárásrendje alapján?
A COVID–19 laboratóriumi kritériuma:
A lényeg tehát, hogy az új koronavírusra külön járványügyi rendelet született 2020 márciusában (nem önhatalmúlag, hanem a WHO ajánlásai alapján!). Ennek értelmében a COVID–19 eseteinek regisztrálása során mindenki megerősített esetnek számít, akinél kimutatják a vírust, azaz pozitív lesz a PCR-tesztje. (Az NKK 2020. november 7-i aktualizált eljárásrendje előtt az antigén gyorsteszt nem volt benne a laboratóriumi kritériumban, de ez a kiegészítés nem változtat a lényegen. A gold standard, azaz az alapvetően használandó, kérdőjeles esetekben döntő teszt továbbra is a PCR maradt. Részletek a 3.1. A SARS-CoV-2 kimutatására szolgáló labortesztek c. fejezetben).
Miért problémás ez az új definíció? Mert az új koronavírus-járvány esetében eltekintenek a klinikai kritérium teljesülésétől, azaz nem kellenek hozzá tünetek! (Az epidemiológiai kritérium teljesülése sem mérvadó, de ez a kisebbik gond.) Az eset megerősítéséhez elég a pozitív laborlelet. Csakhogy az a PCR-tesztpozitív személy, akinek sohasem voltak tünetei, nem tekinthető betegnek, de még fertőzőképes(!) vírushordozónak sem tekinthető automatikusan (3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezet). És értelemszerűen gyógyultnak sem nevezünk azt az embert, aki előtte nem volt beteg! Végül pláne nem halhat meg abban a betegségben, aminek a tüneteiben sohasem szenvedett. De ne szaladjunk előre…
A diagnózis felállításához klinikai jelek (tünetek és/vagy vizsgálatokkal kimutatható elváltozások) kellenek. Van olyan fertőző betegség, ahol a klinikai tünet nem feltétel, mert ezek sok esetben nem jelennek meg láthatóan (például herpes genitális), de a légúti fertőzések esetében, ahol a betegség lényege az alkalmasint súlyos, akár halált is okozó légúti tünetek kialakulása, értelemszerűen nem lehet eltekinteni a klinikai kritériumtól, azaz a betegségre jellemző tünetek jelenlététől. Ez így volt a korábbi 2003-as SARS-CoV-(1) járvány[3] esetében is, ahogy azt meg is találjuk a fent idézett eredeti, jelenleg is hatályos, 1998-as rendeletben!
A 2003-as SARS-CoV-(1) járvány megerősített esete:
A SARS-CoV-2 fertőzés lefolyása lehet enyhe vagy középsúlyos, sőt az esetek még nagyobb százalékában tünetmentes is, de éppen a ritkán kialakuló, ám nagyon is látványos és súlyos légúti tünetek azok, amelyek veszélyeztethetik a betegek életét, és amelyek miatt az új koronavírus által okozott fertőzéshullám kiemelt járványügyi figyelmet kapott. Olyan kiemelt figyelmet, amelyet még egyetlen egy járvány sem kapott a modernkori történelemben. Sem az AIDS, sem az Ebola, sem a malária vagy a kanyaró és társaik!
A fertőzés teljes lefolyása során tünetmentes vírushordozókról még lesz szó (3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezet), mert ez is fontos kérdés. A lényeg azonban, hogy normális esetben, azaz az influenzaszerű légúti kórokozók esetében, ahová a koronavírusok is tartoznak, tehát még a korábbi, súlyos SARS-járvány esetében is a végig tünetmentes személyek sohasem voltak és most sem lehetnének aktív járványügyi esetek!
Az ismertetett definíciók értelmében mi hibádzik a fejezet elején bemutatott, illetve az alábbi grafikonnal kapcsolatban? Hiszen rajta vannak a fertőzött betegek?
„Koronavírus Magyarország: fertőzöttek, halálesetek, gyógyultak száma”
– Forrás: pandemia.hu
Nem! Nincsenek rajta! Bár a magyarázatban (és a híradásokban is) a „fertőzött” személyekről már úgy beszélnek, mint „megbetegedettekről”, attól még nem azok. Ez egy olyan kommunikációs csúsztatás, amit nem vesz észre az, aki nem jár utána. Olyan torzítás, amely emberek milliárdjait vezeti félre! A grafikonon az összes kategória a tesztpozitív személyek számát mutatja, és nem a betegekét.
COVID & betegek
Miért probléma, hogy az új koronavírus-járvány esetében mindenkit megerősített (aktív) esetnek, azaz „betegnek” tekintenek, akinek pozitív a PCR- vagy az antigéntesztje? Sőt akkor is, ha semmilyen tünete nincsen? Mert:
A tesztpozitív személy csak a vírust hordozza, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg is betegedett!
Mondanánk valakire, hogy influenzás, ha egyetlen vírusfertőzésre utaló tünete sincsen, azaz valójában egészséges?! Pedig pontosan ez történik a COVID–19 esetében!
Sőt, az is lehet, hogy csak a vírus működésképtelen darabkáit mutatták ki benne, tehát még csak nem is fertőzött! Részletesen lásd a 3. Az adu ász… A PCR-eljárás c. fejezetben.
Lássuk a teljes folyamatot:
Fertőzés=kellő számú fertőzőképes SARS-CoV-2 vírus behatol a szervezetbe. Az esetek nagy részében itt meg is áll a folyamat, azaz az immunrendszer felülkerekedik. Nem történt semmi, még tünetek sem alakultak ki. Az esetek kisebb részében az immunrendszer alulmarad, és enyhébb vagy súlyosabb tünetek alakulnak ki. Ekkor beszélhetünk betegségről. A COVID-statisztikákban ez a köztes stádium – a PCR eredmény alapján vírushordozónak tekintett emberek és a gyógyultak/halottak között, azaz amíg az emberek a vírus „elkapásától” eljutnak a gyógyulásig vagy a halálig, és közben végigmennek a betegség különböző, egyre súlyosbodó stádiumain – egyszerűen kimarad a jelentésekből. Pedig fontos, hogy ez a folyamat csak igen ritkán torkollik halába, sőt tüneteket is sokkal ritkábban okoz, mint feltételeznénk.COVID-gyógyultak, akik sosem voltak betegek
A PCR teszttel igazolt fertőzöttek többsége (sajnos nem tudjuk, mekkora arányban) egyáltalán nem lesz beteg, azaz tünetmentesen vészeli át a SARS-CoV-2 vírustámadást! Ennek ellenére a statisztikákban ők is „gyógyultként” szerepelnek, ha már negatívvá vált a tesztjük, holott gyógyult csak az lehet, aki előtte beteg volt!
Ezért is félrevezető a „fertőzött” elnevezés. Mert az a vírushordozó, akinek soha nem voltak tünetei, mikrobiológiai értelemben ugyan nevezhető fertőzöttnek, ha benne volt a szervezetében a vírus, de klinikai értelemben nem szerencsés a kifejezés, hiszen nem lettek betegek, a szervezetük legyőzte a vírustámadást. Ezek a – fertőzést tünetmentesen átvészelt, egészséges – emberek normális esetben (azaz bármely más járvány esetében) nem kerültek volna az egészségügy látóterébe és a statisztikákba, ha nem tesztelték volna le őket. Pláne PCR-pozitívként nem, de megint csak ne szaladjunk előre…
Aktív eset – AKTÍV(!) ESET(!): Ez azt sugallja (és mondja), hogy itt valami komoly dologról van szó! Az egészségügynek foglalkoznia kell vele! Valóban komoly dolog lenne. Normális esetben. Csakhogy tegyük fel, Kovács néni PCR-tesztje december 1-én pozitív lett. Nem voltak tünetei és nincsenek azóta sem, bár a tesztje hetekkel később még mindig pozitív. Szóval se nem aktív (semmi COVID aktivitást nem mutat), se nem eset (nem volt beteg, és most sem az!). Lehet, hogy van benne vírus. Kérdés, hogy milyen (életképes?), mennyi (elég-e ahhoz, hogy másokat esetleg megfertőzhessen?), azaz hogy van-e a pozitív PCR-laborleleteknek önmagában bárminemű egészség- és járványügyi jelentősége Kovács néni esetében.
Pontosan ez történt a saját édesanyámmal is. Az ő – és ki tudja még hány ezer ember – esetében ez súlyos következményekkel járt, ahogy arról a 7. Ágyúval verébre… c. fejezetben beszámolok.
Vírushordozó, fertőzött, beteg, aktív eset? Miért lovagolok az unalomig ezeken a száraz fogalmakon? Mert a definíciók megváltoztatása a COVID-ügy egyik legfontosabb mozgatórugója, ahogy azt a további példákon is látni fogjuk. Mert észre kell vennünk, hogy a COVID-járvány esetében folyamatosan ezekről a „fertőzött”, azaz vírushordozó esetekről tudósítanak, és nem beteg emberekről! Pláne nem SARS-betegekről (lásd alább)! (Sőt, még az sem biztos, hogy igazi, fertőzőképes vírusokat hordoznak: 3. Az Adu ász… A PCR-eljárás c. fejezet.)
Miért olyan lényeges ez az anomália? Mert:
A megváltozott járványügyi esetbesorolás jelentősége
A COVID–19 esetében a pozitív laborteszt alapján mindenki az aktív eset kategóriába esik, aminek óriási jelentősége van: Hiszen az aktív eseteket fertőző betegeknek tekintik ennek összes járványügyi következményével együtt!
– Lásd az elkülönítés szabályai, esetlavina stb.
Még egyszer: a járvány egy fertőző megbetegedéshullám. Magától értetődőek tehát a következő kérdések:
Jogos kérdések COVID-ügyben:
Keressük tovább a válaszokat! Aki keres, az talál…
2.4.3. Mi történik a kórházakban?! – SARS és COVID
Mi van a kórházakban, ők „igazán igazi” betegek, nem?! Valóban. Csakhogy ez esetben sem tudjuk, hogy ki került a kórházba ténylegesen COVID–19 tünetekkel, és ki bármi más betegséggel. A kórházakban ugyanaz történik, mint odakint: Rendszeresen, sőt kötelezően szűrik a betegeket, bármilyen betegséggel is kerültek be, és ha pozitívnak bizonyulnak, akkor aktív COVID–19 esetté válnak. Vajon ők is bekerülnek a kórházban kezelt COVID-betegek statisztikájába? Minden jel arra mutat, hogy igen. Ugyanis a COVID most mindent visz: mivel a PCR-pozitivitás önmagában is elég, persze hogy igazolt COVID-beteggé válnak. (Mondhatnánk, hogy miért is ne? Hiszen attól, hogy valaki nekiment egy fának és betört a feje, még elkaphatta a fertőzést is, nem igaz?) Ezt a torzítást segíti az is, hogy a COVID–19 tünetei nem specifikusak, azaz nem egyediek, nem sajátságosak, nem csak erre a betegségre jellemzőek (4.3.1. A COVID–19 tünetei c. fejezet), és mivel a COVID most tényleg mindent visz, tartok tőle, hogy nem is keresnek más vírusokat (4.3. Differenciáldiagnosztika c. fejezet).
Háttérérdekek?
A hivatalos nyilvántartásokba nem láthatunk bele, hiszen még az is megengedhető, hogy parlamenti képviselők hivatalos és jogszerű megkeresésére is megtagadják az adatok kiadását. Az viszont egyértelmű, hogy az egészségügyi intézmények sajnos érdekeltek a diagnózisok és a jelentések kozmetikázásában (9.11. És kik a révészek? c. fejezet).
Az, hogy a megalapozatlan kórházi esetek is bekerülnek a hivatalos statisztikákba és az óránkénti híradásokba, nemcsak torzítja a járvány mutatóit, de megtévesztő is, mert mindenki arra gondol, hogy ezeknek a betegeknek olyan súlyos COVID-tüneteik vannak, hogy kórházba is kerültek miatta. A lélegeztetőgépekkel is ez a helyzet. Nem csak kovidos betegek kerülhetnek lélegeztetőgépre, ahogy ezt később mutatni is fogom. De őket is tesztelik. Milyen statisztikába kerülnek ők? Ha a COVID-betegek közé, akkor máris itt az újabb rémisztő adat: még súlyosabb, már lélegeztetőre került COVID-beteg, és így tovább…
Álljunk meg itt egy pillanatra!
SARS & COVID
Miért kerül valaki a SARS-CoV-2-fertőzéssel kórházba? Mert súlyos, életveszélyes alsó légúti tünetei vannak, azaz SARS-ban szenved!
Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén lesz valaki aktív járványügyi eset. Hasonlítsuk össze a két – 2003-as SARS-CoV és 2019-???-es SARS-CoV-2 – koronavírus-járványt ebből a szempontból:
Anélkül hogy elmélyednénk a részletekben (pedig érdemes, mert több, mint érdekes!), látványos a különbség, hogy milyen alapos a régi kritériumrendszer, és milyen elnagyolt az új. A 2003-as SARS-CoV-járványban ugyanis szigorúan a SARS=súlyos akut légzőszervi szindrómában szenvedő betegeket(!) regisztrálták, most, a SARS-CoV-2 esetében pedig mindenkit, akiben az új koronavírust (pontosabban annak bizonyos génszakaszait) kimutatták. Mindegy, hogy volt-e egyáltalán bármilyen (nemhogy súlyos!) tünetük vagy sem! Érthető, hogy vírushordozót több milliót is találhatunk, de igazi súlyos SARS-beteget nagyságrendekkel kevesebbet, ahogy a két járvány esetszámai is mutatják.
Így született a SARS helyett a COVID… de erre még visszatérek.
Tévedés ne essék, nem azt mondom, hogy egyáltalán nincsen olyan beteg, aki valóban a SARS-CoV-2-fertőzés miatt kerül kórházba, és esetleg lélegeztetőgépre. Csak azt mondom, hogy:
A statisztikák durván torzítanak, és nem árulják el a valóságot arról, hogy ki került tényleg a COVID–19 (pontosabban a SARS!) miatt súlyos állapotba, hiszen azt egy sor más fertőző és nem fertőző betegség, sőt maga az oltás szövődménye is okozhatja.
Tehát NEM TUDJUK, hogy hány valóban a SARS-CoV-2-fertőzés következtében megbetegedett személy volt/van, és azt sem, hogy valóban hány lett közülük olyan súlyos beteg, hogy kórházba, majd lélegeztetőgépre került.
Tévedés ne essék, azt sem mondom, hogy nincsen létjogosultsága a tünetmentes vírushordózók szűrésének egy fertőzés lappangási idejében. Óriási jelentősége van egy súlyos és nagyon ragályos betegség esetében, de erre még visszatérek a 3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezetben. Vagy az olyan megbetegedések esetében, ahol sok esetben nincsenek látható tünetek, vagy csak hosszú idő után alakulnak ki, mégis súlyos állapotot eredményezhet, ha az egyik ember megfertőzi a másikat (például herpes genitalis → méhnyakrák, HIV → AIDS). De ahogy láttuk, a légúti fertőzések esetében nem lehet a tünetektől eltekinteni, hiszen az a betegség lényege, hogy – alkalmasint súlyos – légúti tünetekkel jár, amelyek akár halálhoz is vezethetnek. Ettől nem is tekintettek el a 2003-as SARS-járványban!
A tünetek nemcsak azért „kellenek” a járványhoz, mert ezek jelentik magát a betegséget, hanem azért is, mert szerepet játszanak a fertőzés terjedésében 4.4.2. Ellenanyagteszt… c. fejezet). Az ilyen influenzaszerű fertőzések elsősorban cseppfertőzéssel terjednek. És el is érkeztünk a következő anomáliához azzal kapcsolatban, hogy milyen súlyos a járvány:
2.4.4. Hogyan és milyen gyorsan terjed a betegség?
Mielőtt megvizsgálnánk a járvány terjedési sebességét, nézzük meg, hogy hogyan terjed. Hiszen ez is kulcsszerepet játszik a terjedés gyorsasága és a védekezés szempontjából. Nagyon fontos, hogy alapvetően milyen úton terjed egy betegség. Ehhez mérten tervezzük meg ugyanis a megfelelő védekezési stratégiát, és húzzuk meg azt a józan és „egészséges” (költséghatékony!) határt, amelyet a járvány súlyossága igényel és indokol.
Hogyan terjed tehát a COVID–19? Alapvetően cseppfertőzéssel, ahogy a légúti járványok általában, mégis van egy sor bizonytalan pont, amit vagy nem tudnak a szakemberek, vagy csak mi nem kapunk róla egyértelmű és megfelelő információt. Egy év után sem?! Pláne hogy a koronavírusok, súlyosabb variánsaikkal egyetemben (például SARS-CoV, MERS-CoV) évek óta ismertek a világ számára (4.5. Ismeretlen ismerősök? – Régi és új SARS c. fejezet)?
Értelmezhetetlen, következetlen előírások:
Éjszakai kijárási tilalom, az egyik iskola nyitva, a másik zárva, az osztálytermekben nem kell maszk, a folyósón és a tanáriban igen (és közben zsilipelnek?), a COVID-osztályról kikerülő személyes holmit lefertőtlenítik és „karanténba” kell tenni, de ami bemegy a külvilágból és elvileg fertőzött is lehet, az simán, közvetlenül bekerül az osztályra és a betegekhez.
Nem kell hozzá orvosi diploma, hogy rácsodálkozzunk: Ha ez egy igazán súlyos fertőzés lenne, mint amiket a filmekben látunk, már halomra haltunk volna, nem? Ha meg nem, akkor miért a folyamatos pánikkeltés, a súlyos korlátozások és a tömeges oltások erőltetése?
Visszatérve a terjedés módjára: Mennyi ideig marad életben a SARS-CoV-2 például a tárgyakon? Mennyire érzékeny hidegre-melegre? A tünetek megjelenése előtt (lappangási szakasz) és megszűnése után (gyógyulási szakasz) fertőző-e? Ha igen, mennyire és meddig?! Bár egyre több cikk lát napvilágot ebben a témában is, a járványügyi intézkedések egyértelműen mutatják, hogy nem egyértelmű a válasz (erre sem). Néhány intézkedés még a laikusok számára is értelmezhetetlen és nem logikus (7.2. Intézkedések c. fejezet).
Ami biztos: Egy fertőző betegség esetében mind a tünetek kialakulásához, mind a fertőzés átadásához kell egy megfelelően magas vírusszám (3.3.1. Vírusszám… fertőzés és megbetegedés c. fejezet).
A járványok esetében tehát nyilvánvaló a kérdés: Milyen tempóban okoz betegséget és szedi az áldozatait? Tehát milyen gyorsan terjed a COVID-
fertőzésbetegség, azaz egy beteg hány másikat betegít meg? NEM TUDJUK. Hogyhogy nem?! Ennek megértéséhez egy újabb járványügyi alapfogalommal kell megismerkednünk. Aki követi a járvánnyal kapcsolatos információkat, bizonyára találkozott is már vele: Ez a reprodukciós ráta (alap szaporodási ráta, 12.2.3. fejezet).Újabb furcsaság a COVID-dal kapcsolatos definíciók körül: Reprodukciós ráta helyett „növekedési ráta” ? (Utóbbiról úgy tudtam, hogy alapvetően gazdasági fogalom.) És mi az, hogy „új módszertan” ? Ezt sem tudjuk. Ami viszont egyértelműen kiderül a meghatározásból, és ami a lényeg, hogy félrevezető módon a reprodukciós rátát sem a valódi megbetegedések, hanem a tesztpozitív esetek száma alapján állapítják meg.
Reprodukciós ráta & COVID
A COVID–19 esetében meghatározott reprodukciós (növekedési?) ráta nem a fertőző megbetegedés terjedési sebességét méri, hanem a tesztpozitív esetszámok változását, annak igazolása nélkül, hogy az adott személyek valódi klinikai esetek, azaz betegek voltak-e vagy sem.
Egy újabb mutató, ami függetlenítette magát a valódi betegek számától!
Miért fontos a reprodukciós ráta követése? Mert ez mutatja meg a járvány dinamikáját, és határozza meg a védekezés módját, a szükséges intézkedéseket: Azt, hogy szigorítani kell-e, vagy lehet enyhíteni. Hogy a jövőben, azaz egy későbbi járvány esetében (és nem most, a kellős közepében! 5.1.8. Emberkísérlet?! … c. fejezet) valóban szükség van-e megelőző(!) oltás kifejlesztésére és kampányoltásra.
Növekedési ráta Magyarországon
– Adatok forrása: koronavirus.gov.hu
A fenti ábra a hazai reprodukciós ráta alakulását mutatja. Elgondolkodtató. Tényleg így fest egy valódi reprodukciós görbe, hogy ilyen hirtelen ugrál fel és le a fertőzés terjedési sebessége? Ne feledjük, hogy egy járvány természetes lefolyásának van egy logikája, amely soha nem írja felül a természet törvényeit. Ez tehát egy (újabb) értelmezhetetlen grafikon. Ki tudna ez alapján megfelelő járványügyi döntéseket hozni?
Nem állom meg a megjegyzést: A szezonális légúti járványok nem a naptárat, hanem az évszakok, az időjárás változását követik. Nem úgy vannak vele, mint az emberek, hogy augusztus 31-én vége a szabadságnak, irány a munka, még ha a fenti görbe alapján így is tűnne.
(Sajnos ez a görbe is „valami mást” mutat, mint amit kellene.)
A légúti járványok az ősz második felében kezdenek beindulni, amikor bejön a hideg, nyirkos idő, és lecsökken a napsütéses órák száma. Mondhatják persze, hogy a COVID–19 valami más, de nem. Nem más. Ugyanúgy vonatkoznak rá a természet törvényei. Ezeket nem lehet azokkal a járványügyi intézkedésekkel felülírni, amelyekkel az emberi faj naivan próbálkozik. Legalábbis, ami a vírus kiirtását illeti, mert ahhoz sajnos elegendőek lehetnek, hogy előbb-utóbb tovább rontsák a helyzetet (4.6.4. Mutációk és palacknyak-effektus c. fejezet).
2.4.5. Hány ember halt meg?
COVID miatt? COVID-dal? COVID-dal összefüggésben? Mielőtt megvizsgálnánk, hogy mit tudunk erről a – járvány súlyosságára utaló – harmadik mutatóról, nem véletlenül teszem fel ezt a három tisztázandó kérdést. Hányan haltak meg tehát a
A harmadik kifejezést gyakran halljuk a híradásokban. Vajon mit értenek alatta? Ebbe mindenki beleférhet, sőt ez a mutató valóban fontos lenne. Mérhetnénk vele a járvány összes áldozatának a számát: azokét, akik közvetlenül a fertőzés miatt haltak meg, és azokét is, akik közvetve a járványügyi intézkedések következtében, mint „járulékos” veszteség (7. Ágyúval verébre… c. fejezet).
Mi a válasz tehát erre a három kérdésre? NEM TUDJUK! (Az orvosszakma és a kutatók nevében is pironkodom ennyi „nem tudjuk” után). És még ez a „nem tudjuk” is változik országról országra attól függően, hogy milyen szisztéma szerint regisztrálják az eset- és a halálozási számokat a COVID–19 esetében.
Nézzük meg, hogy hogyan számoljuk mi:
SŐT!
Még azt is beveszik a COVID-halélesetek közé, aki autóbalesetben halt meg, ha előtte bármikor is PCR-pozitív volt! Sajnos nem vicc. Önmagában ez a tény (is) elég kellene legyen ahhoz, hogy azt mondjuk, álljon meg a menet! Ez szándékos becsapás, a valóságot súlyosan torzító félretájékoztatás!
Sok országban másként számolnak, de azt is tudjuk, hogy sok országban ugyanígy, ahogy nálunk. Talán olyanok is vannak, ahol valóban csak azokat veszik be a COVID-halálozási statisztikákba, akik egyértelműen a vírus miatt veszítették el az életüket. Vagy „legalább” csak azokat, akiknél közvetlenül a halálozás előtt mutatták ki a vírust, bár az sem bizonyít semmit. Országos tisztifőorvosunk viszont (szemrebbenés nélkül) elmagyarázta nekünk, hogy mi „nagyon szélesre nyitottuk az ajtót”: Ez azt jelenti, hogy mindenkit COVID-halottnak számítanak, akinek a PCR-tesztje bármikor is pozitív volt, még akkor is, ha daganatos betegségben vagy bármi másban halt meg:
Mindegy miben halt meg valaki, ha valaha is PCR-tesztpozitív volt: COVID-halott!
Van még a mi módszerünknél is végletesebb megközelítés (akik még jobban kitárták az ajtót): Belgiumban azok is bekerültek a halálozási statisztikákba, akiknél már a fertőzés gyanúja is felmerült! Nem csoda, hogy az első hullámban az átlag kétszerese lett náluk a halálozási arány.
Összegezve a valódi betegek számával, a terjedési sebességgel és a halálozással kapcsolatos anomáliákat: Amellett hogy félrevezetnek, súlyos mulasztás is, hogy nem kapunk valós adatokat egy új járvány veszélyességéről, és hogy nem tudjuk összehasonlítani egymással az egyes országok adatait.
2.4.6. Ok és okozat – A vírus kóroki szerepe
Egy vírus (vagy egyéb mikroba) kóroki szerepét igazolni kell:
Egy kórokozó akkor okozhat halált, ha előtte elszaporodik a szervezetben, és ott elváltozásokat okoz, majd ezek a kórokozóra többé-kevésbé (4.3.1. A COVID–19 tünetei c. fejezet) jellegzetes elváltozások egyre súlyosabbak lesznek. Mintegy csatatérré változtatják a szervezetet (ahogy Reiss és Bhakdi professzor írta), ahol az alapbetegség vagy egyéb érzékenyítő tényező katonáival egyesülve megnyerik a háborút a szervezet ellen. Akinél ez a folyamat nem játszódik le, nem fogható rá, hogy COVID-ban halt meg! A halál oka tehát az a betegség, amely közvetlenül a beteg halálát okozta. Az igazi, „tiszta” COVID-halott az lenne, akinek nem volt semmilyen más betegsége, és a vírus végzett vele. Ennek az adatnak az ismerete is kulcsfontosságú, hiszen különösen egy új fertőző betegség esetében nagy a jelentősége annak, hogy az egészséges emberekre mekkora veszélyt jelent, és hogy kik a rizikócsoportok. A 4.2. COVID és többlethalálozás c. fejezetben lesz róla szó, hogy mit tudunk erről.
Még a halál okának helyes (azaz a valódi oko(ka)t feltüntető) regisztrációja esetén is ismert probléma a halálozási statisztikákkal kapcsolatban, hogy egy ember értelemszerűen csak egyetlen kategóriába kerülhet bele, amikor számszerűsítik, hogy az összhalálozásban mely betegségek milyen arányban játszanak szerepet. Holott nem életszerű azt várni, hogy egyetlen, jól körülírható elváltozás okozza a halált. Általában több betegség együttes jelenlétével (komorbiditásával) kell számolnunk, hiszen egyik szerv(rendszer) kóros működése előbb-utóbb magával hozza a többiét is, és a folyamat végén az egész rendszer összeomlik, a teljes szervezet feladja. Ezek a különböző állapotok különböző mértékben, de végső soron együttesen felelősek a halál bekövetkeztéért. Egy súlyos fertőzés nagyon sok esetben („csak”) az utolsó csepp a pohárban, amely az alapbetegségek nélkül valószínűleg nem vezetne halálhoz. Így van ez a koronavírussal is, és számos egyéb fertőzéssel, mint az influenza vagy a különböző kórházi fertőzések (4.2. COVID és többlethalálozás c. fejezet).
Halálozási statisztikák & COVID
A jelenlegi halálozási statisztikákban a koronavírus kategóriába kerül az összes tesztpozitív eset, ami még akkor is torzítaná a valóságot, ha minden esetben valódi, azaz tünetekkel rendelkező COVID-betegekről volna szó. Hiszen a COVID-járvány előtt ezek az emberek a különböző – évente sok millió áldozatot szedő – népbetegségek kategóriájába kerültek volna, ahogy azt később, a 7.1.6. Mostohán kezelt, vezető halálokok c. fejezetben elmagyarázom.
2.4.7. SARS és COVID – Az új koronavírus veszélyessége
SARS és COVID–19: két külön betegség?!
Vegyük észre, hogy valójában egy „új” betegség „született” COVID–19 néven, aminek az esetek zömében semmi köze nincsen ahhoz az eredeti, súlyos akut légzőszervi tünetegyütteshez és járványhoz, amit a SARS-CoV-2 elődje(?), a SARS-CoV-(1) okozott 2003-ban, és ami okot adna ilyen világméretű járványügyi készültségre.
A COVID–19 diagnózisához ugyanis elegendő az is, ha egy enyhe (banális) vírusfertőzésre utaló tüneteket mutat valaki, sőt az is, ha teljesen tünetmentes!
Ha a COVID–19 esetszámokat lecsökkentenénk a valódi SARS-betegek esetszámára (azaz az eredeti 2003-as kritériumok szerint regisztrálnák a fertőzötteket), vajon mekkora járványt látnánk most 2019-2021-ben?! És lehet, hogy eddig is minden évben láttunk volna COVID-járványt, ha ilyen ádázul vadásztak volna a koronavírusokra? Ezt csak akkor tudhatnánk meg, ha felhagynának a vadászattal…
__
A COVID–19 diagnózisába lényegében belefér minden influenzaszerű tüneteket panaszoló beteg. Azok a betegek, akiket minden egyes légúti járványszezonban látunk, csak eddig náthásnak vagy influenzásnak neveztünk, és amely tünetek egy részét eddig is különféle koronavírusok okozták! (Lásd a 2.7.3. Még egyszer az ijesztő járványgörbékről, illetve a 4.5. Ismeretlen ismerősök? – Régi és új SARS c. fejezetben.)
Hogy a SARS és a COVID–19 egy és ugyanazon betegség két különböző súlyossági fokozata, vagy tényleg különböző koronavírusok által okozott két külön betegség? Remélem, a szakemberek tudják/megadják erre a választ. Ugyanis a SARS és a COVID összemosása sok milliárd ember fejében okozza azt a komoly aggodalmat, hogy egy súlyos, életveszélyes járvány áldozata lehet. Ezt a pánikhelyzetet sürgősen helyre kell(ene) tenni!
Ez az összemosás olyan, mintha az enyhe és a halált okozó, súlyos influenzát két külön néven neveznénk, pedig ugyanaz a betegség, csak az előbbi esetben az illető immunrendszere legyőzi a fertőzést, a másikban pedig nem.
Az új koronavírus-járvány kezelése olyan, mintha azóta, hogy az influenzavírusokat felfedezték, és kiderült, hogy súlyos, halálos kimenetele is lehet a fertőzésnek (és sok ezer embernél lesz is minden évben!), folyamatosan vadásznának rájuk, soha véget nem érő járványügyi készültségben élnénk, és minden évben átoltanák a világ összes egészséges, edzett immunrendszerrel rendelkező emberét az új mutánsokra! Ráadásul a járványok kellős közepében! (És végül is megtehetnék ezt az összes többi vírusra is, biztos, ami biztos…)
Foglaljuk össze végül, hogy mit tudunk biztosan az új koronavírus veszélyességéről, azaz az új, COVID–19 nevű betegség által okozott járvány súlyosságáról: Lényegében SEMMIT!
Mi az alapvető probléma a COVID–19-járvány súlyosságának a megítélésével kapcsolatban?
És ha így haladunk, soha nem is fogjuk megtudni a valós helyzetet! Lezárták és beoltják az egész világot egy olyan megbetegedés miatt, aminek a súlyosságáról semmi biztosat nem tudunk. Talán még azt sem, hogy világjárványt okoz-e egyáltalán 4.7.4. Szindémia és egyéb hipotézisek c. fejezet).
Mondhatnánk persze, hogy csak a halál a biztos, de azért a XXI. század orvostudománya ennél sokkal többre lenne képes. Vagy nem képes? DE akkor hogyan bízzunk meg azokban az oltóanyagokban, amelyekkel át akarják oltani a Föld lakosságát?!
2.5. Hibás módszertan, hibás következtetések
A járvány mozgatórugói:
2.5.1. Az adatgyűjtés és feldolgozás szempontjai dióhéjban
Akkor is problémás lenne a COVID-helyzetkép, ha valódi, bizonyítottan COVID–19 betegekről és halottakról tudósítanának. Ugyanis ahhoz, hogy képet kapjunk a járványhelyzetről, nem mindegy, hogy kiket vizsgálunk és hogyan. Ha hibás módszerekkel történik az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása, nem lehet helyes eredményekre és következtetésekre jutni. Ha nem megfelelőek a következtetések, akkor helytelenek és indokolatlanok lesznek az ezek alapján hozott intézkedések is.
Vázlat egy vizsgálat megtervezéséhez
leegyszerűsítve és a teljesség igénye nélkül:
.
.
Nemcsak az vezet torz eredményekhez, hogy újraértelmezték a járványügyi definíciókat, hanem az is, hogy ezek menet közben is változtak. Példa erre, hogy március óta újabb és újabb módosítását adták ki a COVID járványügyi rendeleteinek, és a járványügyi esetbesorolást is újraírták. Kivették a valószínűsített eset kategóriát, és változott az is, hogy kit tekintenek gyanús esetnek. A megerősített esetek közé pedig november óta azt is beveszik, akinek pozitív az antigéntesztje. Az előbbi „szarvas” hibák mellett ezek szinte nem is tűnnek lényegesnek, de statisztikailag mégis fontos dolgok, hiszen hosszú távon nem lehet összehasonlítani az esetszámokat, a járvány alakulását, ha más-más kritérium alapján sorolják be a vizsgált személyeket.
2.5.2. A járványügyi felügyelet (surveillance) működése
„Surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;”[5]
– Forrás: net.jogtar.hu
COVID & tudomány
A járvány kezdete óta azt láthatjuk, hogy a szakemberek mintha elfelejtették volna a tudományos kutatás és a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit.
Azok a módszerek, eredmények és az ezekből levont következtetések, amelyek alapján a FÖLD teljes lakosságának az életét alapjaiban megrendítő döntéseket hozzák, súlyosan vétenek az epidemiológia és a statisztika alapvető szabályai ellen. Például szisztematikus adatgyűjtés helyett rendszertelen tesztelések és esetregisztrációk történnek.
A koronavírusokat 60 éve ismerjük, veszélyesebb változatait (például SARS-CoV) is. És más járványok is folyamatosan zajlanak a világon, az új SARS-koronavírusnál sokkal nagyobb letalitású (halálozási arányú) kórokozók részvételével is (2.6.3. Az oroszlánok c. fejezet). Hogyan lehet ennyire felkészületlen a tudomány ennek a járványnak a megfelelő vizsgálatára? (Első körben a vizsgálatára! Mert anélkül, hogy helyesen felmérnénk, hogy mivel állunk szemben, nem tudjuk megfelelőem kezelni sem!) Rendelkezésünkre áll például a már említett, nemzetközi szinten működő influenza figyelőszolgálat, amely számos országból gyűjti és elemzi az adatokat.
A megfigyelőszolgálat (surveillance) működésének alapelvei a WHO irányelvei alapján
A járványügyi megfigyelés (surveillance) alapjai
Miért nem használják ezt az évek óta jól működő rendszert, hogy együttesen, párhuzamosan nyomon kísérjék a SARS-CoV-2 és a többi légúti vírus által okozott megbetegedéseket? Annál is inkább, mert a tüneti képük is teljesen átfed, így kulcsfontosságú lenne az új koronavírus és az eddig ismert légúti járványokat okozó vírusok elkülönítése. Miért látjuk azt, hogy ehelyett 2020 ősze óta a hazai influenza figyelőszolgálatot gyakorlatilag „takarékra tették”? Hogyan döntjük így el, hogy mely esetek írhatók valóban az új koronavírus számlájára, ha a többi vírus kóroki szerepét nem vizsgáljuk (4.3. Differenciáldiagnosztika c. fejezet)?
Megjegyzés:
[1]: A Pénzcentrum nem egészségügyi portál, és még ők is észrevették ezt a problémát!
[2]: Az egyik leggyakrabban nyilatkozó infektológus is felhívta rá a figyelmet, hogy a higiénés szabályok betartásával mindkét fertőzést elkerülhetjük. Most a „harmadik hullámban” mégis azt látjuk, hogy az influenzát sikerült kivédenünk az intézkedésekkel, ellenben a COVID–19-et nem?! De erre még visszatérek a 4.6. Hová tűnt az influenza? c. fejezetben.
2.5.3. „Tesztelj, tesztelj, tesztelj! Vagy a kevesebb több?
Íme, egy látványos példa arra, hogy hogyan lehet helytelen adatgyűjtési módszerekkel hibás következtetéseket levonni:
Mi állhat ennek a hátterében? Nézzük meg a következő két ábrát. Mutat némi hasonlóságot a két görbe lefutása?
A naponta bejelentett új koronavírusos betegek száma
– Forrás: pandemia.hu
A Magyarországon elvégzett napi új koronavírus tesztek száma
– Forrás: pandemia.hu
A naponta elvégzett tesztek számát augusztus végén kezdték növelni. Több teszt → több eset? Találóan tette fel a kérdést Sucharit Bkahdi professzor a könyvében: Véletlenül nem laborjárványnak vagyunk a tanúi?
Laborjárvány?!
Előfordult-e valaha is bármilyen fertőző betegség vagy járvány esetében, hogy milliószámra végeztek laborteszteket egészséges (azaz az adott kórokozóra jellemző tüneteket nem mutató) embereken, hogy keressék benne az adott kórokozót?!
Ez önmagában is rengeteg kérdést vet fel, pedig óriási problémák vannak a tesztelések és az elemzések módjával is, ahogy azt hamarosan látni fogjuk!
Magyarországon 2020 végéig több mint 3 millió PCR-tesztet végeztek teljesen rendszertelenül. Ilyen tudománytalan adatok alapján ítélik meg egy világjárvány súlyosságát, és hozzák meg a lakosság életét és egészségét alapjaiban befolyásoló járványügyi intézkedéseket!
2.5.4. Rémisztő járványgörbék
A következő anomáliák vezetnek az ijesztően magas esetszámokhoz:
Ehhez járul hozzá az a félelemkeltő pszichológiai hatás, hogy
Persze nem csak ilyen görbéket mutatnak, de ha nem az érzelmekre ható nézettségnövelés lenne a célja a médiának, akkor a kumulatív görbék esetében felhívnák a figyelmet arra, hogy ezek nem azt mutatják, hogy az esetszámok az egekbe szöknek.
Egyébként a járványoknak van egy tipikus lefutása, amelynek valóban van egy gyorsuló, felszálló ága, de azután szépen szabályosan le is csengenek. Ez mutatja a vírusok (és egyéb kórokozók) természetes szaporodási lehetőségeit, ami nem végtelen, sőt nem is célja a vírusoknak (sem), hogy a szükségesnél több fertőzést okozzanak. (Ezt világosan elmagyarázza az elismert oltásszakértő, Geert Vanden Bossche is: 5.1.8. Emberkísérlet?! … c. fejezet.) Tehát a 12.2.6. fejezetben látható NNK influenza figyelőszolgálat jelentésében mutatott „szép”, szabályos görbékhez hasonlókat kellene látnunk a COVID–19 esetében is, ha megfelelő módszerrel regisztrálnák a valós eseteket.
Az illusztráció kedvéért a 2016-17-es influenzajárvány hazai esetszámai alapján készítettem egy görbét, amely ábrázolja a heti esetszámokat, majd felvettem a grafikonra az esetek folyamatos összeadásával keletkező kumulatív görbét is. Nem mindegy, hogy melyiket látjuk nap mint nap, ugye? Pláne hogy az influenza esetében nem laborjárványról van szó, hanem 600 ezer hús-vér betegről, a lakosság 6%-áról. Természetesen nem azt mondom, hogy nincsenek igazi COVID-esetek is a görbéken, csak azt hangsúlyozom újra, hogy nem tudjuk, milyen arányban! Azaz, nem tudjuk, hogy a „laborjárvány” mekkora hányada igazi!
Ijesztő COVID-járványgörbék! Mitől azok?
Mert az új esetek számát napról napra összeadják (kumulatív görbe), ahogy az alábbi influenzajárvány-görbék szemléltetik:
A 2016-17-es influenzajárvány heti esetszámai
– Az esetszámok forrása: NKK influenza figyelőszolgálat
Megjegyzés: Az ÁNTSZ influenza figyelőszolgálat hivatalos heti jelentéseiben az új betegek számát ábrázolják, az alsó, kékkel jelölt görbéhez hasonlóan. Ez követi a járvány természetes lefolyását (felszálló és leszálló ágát), azaz nem kelti azt a benyomást, hogy az esetszámok folyamatosan egyre nőnek, ahogy a piros, kumulatív görbe esetében!
„A fertőzöttek száma elérte a 300 ezret! A halottaké a 10 ezret!” – halljuk a híradásokban. Sőt, ha a vírusok felfedezése óta számolnánk a fertőzöttek és a halottak számát, hány bolygót tölthetnénk meg velük? Mi lenne, ha minden nap, sőt minden órában bemondanák a hírekben, hogy aznap hány embert ért baleset, hányan betegedtek meg, kerültek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre és hányan haltak meg mindenféle betegségben?! És milyen óriásira nőne a számuk év eleje óta, ha összeadnánk őket?! Gondoljunk például azokra a milliókra, akik alsó légúti betegségekben szenvednek: COVID nélkül is ez a 3. vezető halálok a világon (7.1.6. fejezet)!
Hallott valaki arról, hogy 2016 ősze és 2017 tavasza között 600 000 ember betegedett meg a szokásos influenzaszezonban, és a járvány abban az évben két hónap alatt(!) több mint 5000 többlethalált okozott? Vajon beleégett-e az emberek szemébe az alábbi mozaikszó: FUSS–17, ahogy a COVID–19?! (FUSS–17 jelentése: 12.1. Járványügyi alapszótár)
Pjotr Leonyidovics Kapica (1894-1984) szovjet mérnök, atomfizikus, akadémikus. Kezdeményezője a Pugwash-konferenciák nevű, az atomfegyverek betiltását célul kitűző tudósmozgalomnak, amiért 1995-ben Nobel-békedíjat kapott. ↩︎
A teljes definíció a 12.2.5. Járványügyi eset c. fejezetben olvasható. ↩︎
“Coronavirus never before seen in humans is the cause of SARS”. United Nations World Health Organization. 2006-04-16. ↩︎
Müller Cecília bevallotta, hogy hazudtak!!! - YouTube ↩︎
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye ↩︎