12. Járványtani kalauz és szótár
12.1. Járványtani alapszótár
A könyvben előforduló kifejezések és magyarázatuk, a teljesség igénye nélkül. Források: Wikipédia, Digitális Tankönyvtár, OSAP honlap (Országos Statisztikai Adatfelvételi Program).
ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat, az → NKK elődje
CDC/ECDC: U.S. Centers for Disease Control and Prevention = Amerikai Járványügyi Hivatal. (Szó szerinti fordításban: betegségkontroll és megelőzési központok.) Az USA vezető egészségügyi hatósága. A washingtoni székhelyű Department of Health and Human Services (Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium) egyik fő részlege. ECDC = European Center for Disease Control and Prevention.
CFR: case fatality rate = eset halálozási arány → letalitás
COVID: COrona VIrus Disease = koronavírus betegség
endémiás járvány: körülírt földrajzi területen tartósan és rendszeresen előfordul
epidemiológia: A népesség egészségi állapotával, a betegségek elterjedtségével, megoszlásával, a fertőző betegségek terjedésmódjaival, az ezeket befolyásoló tényezőkkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben: járványtan.
FUSS: Flu Underpinned Severe Symptom = influenza által kiváltott súlyos tünetek (a szerző által kitalált fantáziaszó)
hipotézis: feltevés, a tudományban: bizonyításra váró feltételezés
immunitás: a kórokozókkal szembeni védettség. Az immunitás lehet 1) nem fajlagos, azaz a szervezet általános, természetes ellenálló képessége a kórokozókkal szemben, illetve 2) fajlagos, azaz specifikusan az adott kórokozóval szembeni védettség, ami lehet veleszületett (a fajra jellemző vagy az anyától szerzett), illetve szerzett. A szerzett védettség lehet természetes és mesterséges. Természetes immunitás az átvészelt fertőzések után alakul ki, mesterséges immunitás pedig az immunizálás útján. Az aktív immunizálás oltással történik, amikor a kórokozó információját bejuttatva kiváltják a szervezet ellenanyag-termelését. A passzív immunizálás során közvetlenül az antitesteket, immunsavókat adják be.
immunológia: Az immunológia biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és ezzel szoros összefüggésben az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusával foglalkozik.
incidencia: Az → epidemiológiában incidenciának nevezzük egy adott → populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek (például megbetegedés) gyakoriságának mérőszámát.
infektológus: fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos
influenza pozitivitási arány: Az országos lefedettségű influenza figyelőszolgálat a járványszezonban hetente beküld mintákat a NKK-ba, hogy teszteljék le a szokásos szezonális vírusokra. Az influenza pozitivitási arány azt mutatja, hogy beküldött tesztek hány százaléka lett pozitív valamelyik influenzavírusra. Ezzel az arányszámmal monitorozzák, hogy az influenzaaktivitás nőtt vagy csökkent. Az arány a szezon elején még alacsony, majd folyamatosan nő, és a tetőzéskor eléri, sőt súlyosabb szezonban meg is haladja az 50%-ot, majd újra csökkeni kezd, ahogy a járvány fokozatosan alábbhagy.
Koch-posztulátumok: Egy adott mikrobafaj és egy meghatározott gazdában kiváltott kórkép között meglévő kóroktani kapcsolat igazolása.
letalitás (CFR=case fatality rate=eset halálozási arány): Egy adott populáció halálozási (→ mortalitási) és megbetegedési (→ morbiditási) viszonyait összekapcsoló arányszám. A letalitás megmutatja, hogy a népességben a vizsgált betegségben elhaltak száma hogyan aránylik a vizsgált betegségben megbetegedettek számához, azaz jelzi a betegség halálozási veszélyességét. (arcanum.hu)
mikrobiom: A szervezetünkben élő baktériumok, vírusok, gombák és protozoonok közössége, melynek létfontosságú szerepe van az egészség fenntartásában, a betegségek utáni károsodások helyreállításában, a méreganyagok kiürítésében. Minden szervnek megvan a maga mikrobiomja.
„Egyedi, akár az ujjlenyomatod. A mikrobiom több billió mikroorganizmusból áll, amihez több mint 6000 faj tartozik. Ezek génállománya 150x több, mint az emberi gének száma” – írja a progastro.hu.
Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet… Emberben, a 1015–1016 nagyságrendben, tehát testi sejtjeink számához (körülbelül 1014) képest jelentős túlsúlyban testünkben élő mikroorganizmusok az egészséges homeosztatikus egyensúly fontos epigenetikai elemét jelentik.
A mikrobiom tömegét elég széles határok közé becsülik: 1-5 kg-ig.
morbiditás: A megbetegedések száma az adott vizsgálati mintában. A lakosságban általában 100 000 főre adjuk meg.
mortalitás: Az adott betegségben meghaltak aránya a vizsgálati mintában.
NKK: Nemzeti Népegészségügyi Központ, az → ÁNTSZ utóda
opportunista fertőzések: A fertőzések forrásukat tekintve lehetnek belső, endogén és külső, exogén fertőzések. Az endogén fertőzések kórokozói a szervezet saját, pl. bőr, bél, garat flórájából származnak. Az opportunista infekciók egy része mellett ez igaz néhány olyan kórokozóra is, melyek kifejezett szervspecifitással rendelkeznek. A húgyúti infekciók túlnyomó többségét a bélflórából származó kórokozók, az aspirációs tüdőgyulladást a szájflóra tagjai, a katéterhez kötött véráram fertőzéseket a bőrflóra rezidensei hozzák létre, melyek eredeti helyükön semmilyen tünetet nem okoznak.
pandémia: világjárvány
patogentiás („megbetegítőképesség”) és virulencia („támadóképesség”, „fertőzőképesség”):
A kórokozóképesség jellemzésére két kifejezést is használunk, a patogenitást és virulenciát. A patogenitás, egy adott faj azon általános tulajdonságát jelenti, hogy a másik, meghatározott faj (a gazda) egyébként egészséges egyedeiben egy bizonyos betegséget létre tud hozni. A SARS-CoV-2 az emberi szervezetben a COVID–19 nevű betegséget hozza létre. Más szavakkal: a SARS-CoV-2 a COVID–19 kórokozója. → Koch-posztulátumok.
A virulencia a kórokozók támadóképességének a foka. Ahhoz, hogy betegség alakuljon ki, a kórokozónak többnyire be kell jutnia a szervezetbe, el kell ott szaporodnia és olyan anyagcseretermékeket termelnie vagy egyéb károsító hatást kifejtenie, amely a szervezet működési zavarához, megbetegedéséhez vezet. Mindazokat a sajátságokat, amelyek a patogén kórokozókat képessé teszik a magasabb rendű szervezetek megbetegítésére, virulenciafaktoroknak nevezzük…
Az egyes baktériumegyedek virulenciája kísérleti körülmények között, mesterségesen, új genetikai anyag bevitelével (rekombináció útján) ugyancsak fokozható.
A virulencia fogalma jelentősen átfed a patogenitás fogalmával, de nem azonos vele. Definíció szerint minden parazita virulens (vagy legalábbis ez feltételezhető róla), ugyanakkor a legtöbb parazita fertőzés nem patogén, tehát nem okoz betegséget.
populáció: Valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja. Az emberi populációt népességnek nevezik. Biológiai vonatkozásban: Egy adott faj azon egyedei, amelyek térben és időben együtt élnek.
prevalencia: Az → epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időpontban illetve időszakban egy adott → populációt érintő jelleg (például betegség) előfordulási gyakoriságát. A pontprevalencia egy adott időpontban méri a betegség gyakoriságát, a periódus prevalencia egy bizonyos időszakra vonatkozó gyakorisági arányszám, vonatkozhat például egy évre, de akár a teljes élettartamra is.
SARS: severe acute respiratory syndrome, azaz súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes
specificitás és szenzitivitás: A diagnosztika tesztek megbízhatósági mutatói.
A specificitás: annak a valószínűsége, hogy a diagnosztikus teszt értéke negatív lesz egy olyan páciensen, akiben nem áll fenn a vizsgált betegség. A specificitás tehát azt jellemzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan azonosítja azokat, akikben nem kóros a vizsgált paraméter. Minél specifikusabb egy teszt, annál kevesebb hamis pozitív eredményt ad, azaz annál kevesebb olyan embernél pozitív, aki valójában nem beteg.
A szenzitivitás: Annak a valószínűsége, hogy a diagnosztikus teszt értéke pozitív lesz egy olyan páciensen, akiben fennáll a betegség. A szenzitivitás azt jellemzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan detektálja a betegség fennállását. Minél érzékenyebb egy teszt, annál kevesebb hamis negatív eredményt ad, azaz annál kevesebb beteg embert „néz el”.
szezonális járvány: Az adott fertőzés bizonyos évszakokban nagyobb gyakorisággal fordul elő (például légúti betegségek halmozódása a téli időszakban).
szignifikáns: jelentős, meghatározó, jelentőséggel bíró, összefüggő adat
virulencia: → patogenitás
WHO: World Health Organization=Egészségügyi Világszervezet
Fogalomtár: Anna, Erdei, Gabriella, Sármay, József, Prechl: Immunológia (2012) – Medicina Könyvkiadó Zrt.
12.2. Járványtani alapfogalmak
12.2.1. A fertőzés fázisai
- inkubációs (lappangási) szakasz: a kórokozó szaporodása
- prodromális szakasza: nem specifikus tünetek (például láz, felső légúti hurut)
- klasszikus tünetes időszak: a tünetek időbeli lefolyása alapján lehet akut, szubakut, krónikus és hiperakut
- rekonvaleszcens (gyógyulási) periódus
12.2.2. A fertőzés lefolyása
- lappangási (inkubációs) idő: a megfertőződés időpontjától a klinikai tünetek megjelenéséig eltelt idő (kontaktfelderítés, fertőzésnek kitett személyek elkülönítéséhez szüksége időtartam meghatározása)
- latenciaidő: a megfertőződés időpontjától a fertőzőképesség megjelenéséig eltelt idő (általában valamivel rövidebb, mint az inkubációs idő).
12.2.3. Reprodukciós ráta
Alap szaporodási ráta (többféle néven szerepel):
Elemi reprodukciós szám (R0): egy fertőző egyed várhatóan hány másodlagos fertőzést generál összesen egy teljesen fogékony populációban. Az R0 függ:
- a betegség biológiai jellemzőitől (lappangási idő, fertőzőképesség ideje, átadáshoz szükséges kontaktus szorossága stb.)
- társadalmi viszonyoktól (zsúfoltság, higiénia stb.)
R0 < 1 az új fertőzések száma csökken
R0 = 1 az új fertőzések száma állandó
R0 > 1 az új fertőzések száma nő
Önfenntartó járvány akkor tud kitörni, ha R0≥1.
12.2.4. Koch-posztulátumok
12.2.5. Járványügyi eset
„Az eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:
3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel;
3.2. valószínűsíthető eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel, de a valószínűsíthető minősítéshez csak bizonyos betegségek tekintetébe szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok;
3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;
– Forrás: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
12.2.6. Az NKK influenza figyelőszolgálat jelentése
A koronajárvány előtti 2019-20-as és a mostani, 2020-21-es szezonban.
2020. 09. hét (02.04-03.01.)
2021. 08. hét (02.22-28.)
12.3. Bárhány-felhő – Statisztika és EBM
Még alapjaiban sincsen lehetőségem belemenni a statisztika tudományába, de azt az egyszerű dolgot legalább szerettem volna megmutatni, hogy egy olyan alapvető adat, mint a halálozás arány (mortalitás) is ezerféle lehet attól függően, hogy mire vagyok kíváncsi, és hogy kiket és hogyan vizsgálok. Tegyük föl, azt akarom tudni, hogy hány betegből hány halt meg (letalitás, CFR), és értelemszerűen az a célom, hogy a teljes hazai lakosságra tudjak következtetéseket levonni. (Ez az „értelemszerűen” csak nekem értelemszerű, hiszen láttuk, hogy az egész világot sakkban tartó világjárvány esetében a statisztika alapvető szabályait sem tartják be.)
Lássuk a követező ábrát:
Halálozási ráta a mintavétel függvényében
– Ábra: Dr. Kovács Mónika
Először is, tegyük fel, hogy az alábbi négy példa esetében reprezentatív a mintám, tehát az adott célcsoportra érvényesek lesznek az eredményeim. (Sajnos a SARS-CoV-2-járványról nem ilyen adatokat mutatnak nekünk.)
- Ha csak az időseket nézem, és 10000 főből 1000 hal meg, akkor a CFR=10%.
- Ha a gyerekeket vizsgálom, és 10000-ből 1 halottat találok, akkor a CFR=0,01%.
- Ha a lélegeztetőgépen lévőkre vagyok kíváncsi, és 100-ból 100 hal meg, akkor a CFR=100%.
- Ha a teljes lakosságot nézem, és a 10000-ből 100 áldozatot találok, akkor a CFR=1,0%.
(A számok nem valós adatok, csak a szemléltetés végett számolok kerek számokkal.)
Csakhogy a valóságban teljesen összevissza tesztelnek (és még csak nem is a valós beteget számát vizsgálják, és ugyanígy nem is a valós COVID-halottakét). Ha én is így teszek, azaz a sötétben tapogatózom, akkor hibás következtetésekre jutok.
- Ha a valóságban 100 ember hal meg, de közülük véletlenül csak 50 fő tartozott a találomra kiválasztott 10000 fős mintámba, akkor hibásan arra következtetek, hogy a CFR=0,5%, mert 50 fő elkerülte a figyelmemet, nem volt benne az össze-vissza mintámban.
- És ha pechemre mind a 100 halott kívül esik a találomra letesztelt mintámon, akkor örvendek, mert ez annyira enyhe betegség, hogy senkire nem veszélyes igazán, hiszen mindenki meggyógyult: a CFR=0,0%. Pedig valójában 100-an meghaltak!
Tehát ha akárhány személyből akárhányat vizsgálok meg akárhogyan (találomra, ahogy éppen felém sodorja őket a szél), és abból akárhány fertőződött meg tünetmentesen, akárhány lett beteg, és akárhány halt meg, akkor a morbiditás- és mortalitás számolásom eredménye bárhány(felhő) lesz. Hajrá bizonyítékokon alapuló orvoslás!
A könyv egy évnyi önkéntes munka gyümölcse. Megszületését nem támogatta semmilyen párt, szakmai vagy civil szervezet. Éppen ebben rejlik a függetlensége és pártatlansága. Viszont ezért van szükség az Ön támogatására is, hogy minél több emberhez eljuthassanak ezek az életbevágó információk!
12. Járványtani kalauz és szótár
12.1. Járványtani alapszótár
A könyvben előforduló kifejezések és magyarázatuk, a teljesség igénye nélkül. Források: Wikipédia, Digitális Tankönyvtár, OSAP honlap (Országos Statisztikai Adatfelvételi Program).
ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat, az → NKK elődje
CDC/ECDC: U.S. Centers for Disease Control and Prevention = Amerikai Járványügyi Hivatal. (Szó szerinti fordításban: betegségkontroll és megelőzési központok.) Az USA vezető egészségügyi hatósága. A washingtoni székhelyű Department of Health and Human Services (Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium) egyik fő részlege. ECDC = European Center for Disease Control and Prevention.
CFR: case fatality rate = eset halálozási arány → letalitás
COVID: COrona VIrus Disease = koronavírus betegség
endémiás járvány: körülírt földrajzi területen tartósan és rendszeresen előfordul
epidemiológia: A népesség egészségi állapotával, a betegségek elterjedtségével, megoszlásával, a fertőző betegségek terjedésmódjaival, az ezeket befolyásoló tényezőkkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben: járványtan.
FUSS: Flu Underpinned Severe Symptom = influenza által kiváltott súlyos tünetek (a szerző által kitalált fantáziaszó)
hipotézis: feltevés, a tudományban: bizonyításra váró feltételezés
immunitás: a kórokozókkal szembeni védettség. Az immunitás lehet 1) nem fajlagos, azaz a szervezet általános, természetes ellenálló képessége a kórokozókkal szemben, illetve 2) fajlagos, azaz specifikusan az adott kórokozóval szembeni védettség, ami lehet veleszületett (a fajra jellemző vagy az anyától szerzett), illetve szerzett. A szerzett védettség lehet természetes és mesterséges. Természetes immunitás az átvészelt fertőzések után alakul ki, mesterséges immunitás pedig az immunizálás útján. Az aktív immunizálás oltással történik, amikor a kórokozó információját bejuttatva kiváltják a szervezet ellenanyag-termelését. A passzív immunizálás során közvetlenül az antitesteket, immunsavókat adják be.
immunológia: Az immunológia biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és ezzel szoros összefüggésben az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusával foglalkozik.
incidencia: Az → epidemiológiában incidenciának nevezzük egy adott → populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek (például megbetegedés) gyakoriságának mérőszámát.
infektológus: fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos
influenza pozitivitási arány: Az országos lefedettségű influenza figyelőszolgálat a járványszezonban hetente beküld mintákat a NKK-ba, hogy teszteljék le a szokásos szezonális vírusokra. Az influenza pozitivitási arány azt mutatja, hogy beküldött tesztek hány százaléka lett pozitív valamelyik influenzavírusra. Ezzel az arányszámmal monitorozzák, hogy az influenzaaktivitás nőtt vagy csökkent. Az arány a szezon elején még alacsony, majd folyamatosan nő, és a tetőzéskor eléri, sőt súlyosabb szezonban meg is haladja az 50%-ot, majd újra csökkeni kezd, ahogy a járvány fokozatosan alábbhagy.
Koch-posztulátumok: Egy adott mikrobafaj és egy meghatározott gazdában kiváltott kórkép között meglévő kóroktani kapcsolat igazolása.
letalitás (CFR=case fatality rate=eset halálozási arány): Egy adott populáció halálozási (→ mortalitási) és megbetegedési (→ morbiditási) viszonyait összekapcsoló arányszám. A letalitás megmutatja, hogy a népességben a vizsgált betegségben elhaltak száma hogyan aránylik a vizsgált betegségben megbetegedettek számához, azaz jelzi a betegség halálozási veszélyességét. (arcanum.hu)
mikrobiom: A szervezetünkben élő baktériumok, vírusok, gombák és protozoonok közössége, melynek létfontosságú szerepe van az egészség fenntartásában, a betegségek utáni károsodások helyreállításában, a méreganyagok kiürítésében. Minden szervnek megvan a maga mikrobiomja.
„Egyedi, akár az ujjlenyomatod. A mikrobiom több billió mikroorganizmusból áll, amihez több mint 6000 faj tartozik. Ezek génállománya 150x több, mint az emberi gének száma” – írja a progastro.hu.
Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet… Emberben, a 1015–1016 nagyságrendben, tehát testi sejtjeink számához (körülbelül 1014) képest jelentős túlsúlyban testünkben élő mikroorganizmusok az egészséges homeosztatikus egyensúly fontos epigenetikai elemét jelentik.
A mikrobiom tömegét elég széles határok közé becsülik: 1-5 kg-ig.
morbiditás: A megbetegedések száma az adott vizsgálati mintában. A lakosságban általában 100 000 főre adjuk meg.
mortalitás: Az adott betegségben meghaltak aránya a vizsgálati mintában.
NKK: Nemzeti Népegészségügyi Központ, az → ÁNTSZ utóda
opportunista fertőzések: A fertőzések forrásukat tekintve lehetnek belső, endogén és külső, exogén fertőzések. Az endogén fertőzések kórokozói a szervezet saját, pl. bőr, bél, garat flórájából származnak. Az opportunista infekciók egy része mellett ez igaz néhány olyan kórokozóra is, melyek kifejezett szervspecifitással rendelkeznek. A húgyúti infekciók túlnyomó többségét a bélflórából származó kórokozók, az aspirációs tüdőgyulladást a szájflóra tagjai, a katéterhez kötött véráram fertőzéseket a bőrflóra rezidensei hozzák létre, melyek eredeti helyükön semmilyen tünetet nem okoznak.
pandémia: világjárvány
patogentiás („megbetegítőképesség”) és virulencia („támadóképesség”, „fertőzőképesség”):
A kórokozóképesség jellemzésére két kifejezést is használunk, a patogenitást és virulenciát. A patogenitás, egy adott faj azon általános tulajdonságát jelenti, hogy a másik, meghatározott faj (a gazda) egyébként egészséges egyedeiben egy bizonyos betegséget létre tud hozni. A SARS-CoV-2 az emberi szervezetben a COVID–19 nevű betegséget hozza létre. Más szavakkal: a SARS-CoV-2 a COVID–19 kórokozója. → Koch-posztulátumok.
A virulencia a kórokozók támadóképességének a foka. Ahhoz, hogy betegség alakuljon ki, a kórokozónak többnyire be kell jutnia a szervezetbe, el kell ott szaporodnia és olyan anyagcseretermékeket termelnie vagy egyéb károsító hatást kifejtenie, amely a szervezet működési zavarához, megbetegedéséhez vezet. Mindazokat a sajátságokat, amelyek a patogén kórokozókat képessé teszik a magasabb rendű szervezetek megbetegítésére, virulenciafaktoroknak nevezzük…
Az egyes baktériumegyedek virulenciája kísérleti körülmények között, mesterségesen, új genetikai anyag bevitelével (rekombináció útján) ugyancsak fokozható.
A virulencia fogalma jelentősen átfed a patogenitás fogalmával, de nem azonos vele. Definíció szerint minden parazita virulens (vagy legalábbis ez feltételezhető róla), ugyanakkor a legtöbb parazita fertőzés nem patogén, tehát nem okoz betegséget.
populáció: Valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja. Az emberi populációt népességnek nevezik. Biológiai vonatkozásban: Egy adott faj azon egyedei, amelyek térben és időben együtt élnek.
prevalencia: Az → epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időpontban illetve időszakban egy adott → populációt érintő jelleg (például betegség) előfordulási gyakoriságát. A pontprevalencia egy adott időpontban méri a betegség gyakoriságát, a periódus prevalencia egy bizonyos időszakra vonatkozó gyakorisági arányszám, vonatkozhat például egy évre, de akár a teljes élettartamra is.
SARS: severe acute respiratory syndrome, azaz súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes
specificitás és szenzitivitás: A diagnosztika tesztek megbízhatósági mutatói.
A specificitás: annak a valószínűsége, hogy a diagnosztikus teszt értéke negatív lesz egy olyan páciensen, akiben nem áll fenn a vizsgált betegség. A specificitás tehát azt jellemzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan azonosítja azokat, akikben nem kóros a vizsgált paraméter. Minél specifikusabb egy teszt, annál kevesebb hamis pozitív eredményt ad, azaz annál kevesebb olyan embernél pozitív, aki valójában nem beteg.
A szenzitivitás: Annak a valószínűsége, hogy a diagnosztikus teszt értéke pozitív lesz egy olyan páciensen, akiben fennáll a betegség. A szenzitivitás azt jellemzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan detektálja a betegség fennállását. Minél érzékenyebb egy teszt, annál kevesebb hamis negatív eredményt ad, azaz annál kevesebb beteg embert „néz el”.
szezonális járvány: Az adott fertőzés bizonyos évszakokban nagyobb gyakorisággal fordul elő (például légúti betegségek halmozódása a téli időszakban).
szignifikáns: jelentős, meghatározó, jelentőséggel bíró, összefüggő adat
virulencia: → patogenitás
WHO: World Health Organization=Egészségügyi Világszervezet
Fogalomtár: Anna, Erdei, Gabriella, Sármay, József, Prechl: Immunológia (2012) – Medicina Könyvkiadó Zrt.
12.2. Járványtani alapfogalmak
12.2.1. A fertőzés fázisai
12.2.2. A fertőzés lefolyása
12.2.3. Reprodukciós ráta
Alap szaporodási ráta (többféle néven szerepel):
Elemi reprodukciós szám (R0): egy fertőző egyed várhatóan hány másodlagos fertőzést generál összesen egy teljesen fogékony populációban. Az R0 függ:
R0 < 1 az új fertőzések száma csökken
R0 = 1 az új fertőzések száma állandó
R0 > 1 az új fertőzések száma nő
Önfenntartó járvány akkor tud kitörni, ha R0≥1.
Összehasonlító grafikon a különböző betegségek alap reprodukciós rátájáról
– Forrás: The Centre for Evidence-Based Medicine
12.2.4. Koch-posztulátumok
– Forrás: Kanizsai Szilvia: Baktériumok tenyésztése
12.2.5. Járványügyi eset
12.2.6. Az NKK influenza figyelőszolgálat jelentése
A koronajárvány előtti 2019-20-as és a mostani, 2020-21-es szezonban.
2020. 09. hét (02.04-03.01.)
2021. 08. hét (02.22-28.)
12.3. Bárhány-felhő – Statisztika és EBM
Még alapjaiban sincsen lehetőségem belemenni a statisztika tudományába, de azt az egyszerű dolgot legalább szerettem volna megmutatni, hogy egy olyan alapvető adat, mint a halálozás arány (mortalitás) is ezerféle lehet attól függően, hogy mire vagyok kíváncsi, és hogy kiket és hogyan vizsgálok. Tegyük föl, azt akarom tudni, hogy hány betegből hány halt meg (letalitás, CFR), és értelemszerűen az a célom, hogy a teljes hazai lakosságra tudjak következtetéseket levonni. (Ez az „értelemszerűen” csak nekem értelemszerű, hiszen láttuk, hogy az egész világot sakkban tartó világjárvány esetében a statisztika alapvető szabályait sem tartják be.)
Lássuk a követező ábrát:
Halálozási ráta a mintavétel függvényében
– Ábra: Dr. Kovács Mónika
Először is, tegyük fel, hogy az alábbi négy példa esetében reprezentatív a mintám, tehát az adott célcsoportra érvényesek lesznek az eredményeim. (Sajnos a SARS-CoV-2-járványról nem ilyen adatokat mutatnak nekünk.)
(A számok nem valós adatok, csak a szemléltetés végett számolok kerek számokkal.)
Csakhogy a valóságban teljesen összevissza tesztelnek (és még csak nem is a valós beteget számát vizsgálják, és ugyanígy nem is a valós COVID-halottakét). Ha én is így teszek, azaz a sötétben tapogatózom, akkor hibás következtetésekre jutok.
Tehát ha akárhány személyből akárhányat vizsgálok meg akárhogyan (találomra, ahogy éppen felém sodorja őket a szél), és abból akárhány fertőződött meg tünetmentesen, akárhány lett beteg, és akárhány halt meg, akkor a morbiditás- és mortalitás számolásom eredménye bárhány(felhő) lesz. Hajrá bizonyítékokon alapuló orvoslás!