10. Az utolsó szó jogán – A vírusok védelmében

10.1. Néma tavasz?

„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére… Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”
Mózes első könyve

Megdöbbentő, hogy az ember semmit nem tartott be azokból a tanításokból, amelyek a javára válhattak volna. Ellenben ezt az egyet, ami a legrosszabb tanács volt, amit egy „apa” valaha is adott a gyermekeinek, maradéktalanul véghezvitte. És amilyen tempóban az ember szaporodik, úgy pusztul körülötte a többi élet.

Eszembe jutott a Rachel Louise Carson Néma tavasz című könyve. Az első a maga nemében, amely drámai módon megmutatta, hogy hová vezethet az ember rövidlátó tevékenysége. Legalább ilyen kártékony harcot vívunk a kórokozókkal is. Ahogy a számunkra károsnak gondolt növények, úgy a baktériumok és vírusok ellen is bevetjük a vegyi és biológiai „fegyvereink” teljes arzenálját. És alig némi késéssel, ezen a területen is sorra került a géntechnológia. A GMO… Beláthatatlanok a veszélyei és a következményei. Ha az ember anélkül, hogy az orránál távolabbra tekintene, erőszakosan belenyúl a természet alapvető, megszokott rendjébe, hogy megússzon valami rövid távon kellemetlennek tűnő hatást, sokszorosan fizeti meg az árát. Most is…

Azt mondják, ha kihalnak a méhek, kihal az emberiség is. Ugyanez vonatkozik a mikrovilág teremtményeire is. Ma már senkinek sem kérdés, hogy hasznos baktériumok milliárdjaival élünk együtt kint is bent is. De azt valószínűleg már nehezen hinné bárki is (pláne egy „világjárvány” árnyékában), hogy a vírusokkal is ugyanez a helyzet. Nem az ellenségeink! A természetben semmi sem véletlen. Olyan nincs, hogy egy élőlény kizárólag azért teremtetett, hogy az összes többi élőlénynek a kárára legyen. (Még az ember sem, bár igyekszik rácáfolni erre a természeti törvényszerűségre is.)

10.2. Aprólények – Barátok vagy ellenségek?

Érdekesség gyanánt: Él-e a vírus, vagy sem?

„Élőlények-e a vírusok? A vélemények eltérnek abban a kérdésben, hogy a vírusok az élet egy formájának, vagy csak élettelen szerves struktúráknak tekintendők-e. Sokszor az élet határán mozgó szerveződésekként írják le őket, mert vannak génjeik, van evolúciójuk természetes kiválasztódás által, és sokszorozni képesek magukat; viszont nincsenek sejtjeik, amit sokan az élet alapegységének tekintenek.

Nincs saját anyagcseréjük és minden tekintetben a gazdasejttől függenek, képtelenek azon kívül “szaporodni”. Azonban vannak olyan baktériumok – a Rickettsiák és Chlamydiák – amelyekre a fentiek szintén igazak, mégsem merül fel kétség élőlény mivoltuk iránt. A vírusok egyértelműen különböznek a növekvő és bizonyos szempontból reprodukáló kristályoktól abban, hogy genetikai mutációik vannak és alkalmazkodnak a környezetükhöz.”

vírusok
– Forrás: AFP/SPL

A fotón látható futurisztikus kinézetű lény nagyon is ősi. A vírusok egy különleges csoportjába tartozik: a bakteriofágok közé. A bakteriofágok a világ legelterjedtebb és legváltozatosabb biológiai szervezetei (vagy szerkezetei?). Ahogy a nevük mutatja, baktériumokat „esznek”. Óriási szerepük van az élővilág működtetésében. De ez igaz az összes vírusra.

„Becslések szerint a bakteriofágok a legszéleskörűbben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. A mindenütt jelen lévő fágok megtalálhatók a bakteriális gazdaszervezetek által benépesített minden élőhelyen; a talajban, az állatok bélrendszerében stb. Igen nagy sűrűségben fordulnak elő a tengerben.” (Wikipédia)

A vírusok a természet elidegeníthetetlen és kulcsfontosságú szereplői. Részt vesznek abban az összetett és csodás játékban, amit életnek nevezünk, és amelynek a célja a fennmaradás, de egyben a fejlődés-változás-változatosság.

Kétségtelen, hogy a vírusok betegségeket is okoznak. Természetes, hogy az egyén szintjén ez kellemetlen, sőt végzetes is lehet. De populációs szinten minden más színezetet kap. Ma már számos kutatás igazolta azt is, hogy a vírusok olyan fontos feladatokat látnak el a szervezetben, amelyeket sosem gondoltunk volna: Javítanak. Afféle nanorobotok. (A fenti kép alapján találó hasonlat, nem?)

Dr. Bardócz Zsuzsanna vegyész, táplálkozás- és mikrobiom-kutató professzor „Vírusok szerepe az egészségünk fenntartásában” című előadása alapján összefoglalom ennek a javítófunkciónak a lényegét (az előadás linkje az Olvasnivaló-ban):

A humán genom feltérképezésekor számos érdekes eredményre jutottak a kutatók: Ilyen volt, hogy az ember genetikai anyagának 8%-a ún. endogén retrovírus, amelyek az evolúció során beírták a genetikai anyagukat az emberi kromoszómákba.

„A retrovírusok (a Retroviridae család tagjai) olyan RNS-genommal rendelkező vírusok, amelyek életciklusuk során az RNS-üket DNS-sé írják át, majd azt beillesztik a gazdasejt egyik kromoszómájába. Erről az ún. provírusról másolódnak az új vírusgenomok.”

A vírusok gyorsan képesek mutálódni, új géneket és génszekvenciákat létrehozni, azaz gyorsan képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. A fertőzések során ezek a mutálódott vírusok beépültek a gazdaszervezet genetikai állományába, és megváltoztatva annak örökletes tulajdonságait, felgyorsították az ökoszisztémához való alkalmazkodását. Ezzel a tulajdonságukkal mintegy begyógyították, helyreállították az ökoszisztéma károsodását, pontosabban lehetővé tették, hogy a fajok sokasága az új körülmények között is életben maradhasson. Így segítették (és minden bizonnyal így segítik most is) a vírusok fajunk (és más fajok) fennmaradását és fejlődését. A kutatók szerint ezek a beépült virális génszekvenciák nyersanyagot biztosítanak a további evolúció számára.

A vírusok ezen felül a mikrobiom tagjai is.

Akár mint beépülő genetikai anyag, akár mint a mikrobiom különálló részei, a vírusok akkor jelennek meg, amikor a szervezetet egy új káros környezeti hatás (stresszor) éri. (Ilyen például a Monsanto által szabadalmaztatott glifoszát növényvédőszer.) A vírusok ilyenkor mint gyors reagálású tűzoltók, beugranak a sérült részekbe, pótolják a kiesett, sérült génszekvenciákat vagy mikrobiom tagokat. A vírusok tehát egyfajta adaptációs választ jelentenek genetikai szinten, egyfajta programfrissítést.

A vírusok feladata az is, hogyha szükséges, a valamiért rosszul működő, például a rákossá váló, károsodott sejtet megfertőzzék, és elpusztítsák. A többi, azaz a szétesett sejt maradványainak az eltakarítása ezután már az immunrendszer dolga.

Az új vírusokkal szemben a szervezet előbb-utóbb (maximum egy-két éven belül) rezíliensé (rugalmasan alkalmazkodóképessé) válik. Vírus csak akkor tud elszaporodni és kárt okozni a szervezetben, ha az immunrendszer hibásan működik.

10.3. „Öljünk meg minden rohadékot!”

„Pusztuljon minden rusnyaság!” – ezen a két címen jelent meg nálunk Boris Vian kultuszregénye, aminek a címe hirtelen az eszembe jutott az ember vírusokkal kapcsolatos hozzáállásáról.

Szintén Bardócz Zsuzsanna hívja fel a figyelmünket a következő problémára: Az orvostudomány mai gyakorlata is hozzájárul ahhoz, hogy ez a csodálatosan megtervezett, teljes rendszer ne tudja tenni a dolgát. Lehet, hogy rövid távon, ideig óráig segít a kezelés, de összességében és hosszú távon árt: Ha beteg lesz az ember, előbb kap egy antibiotikumot. Ha csak nem életbevágó ez a beavatkozás, ez „ágyúval verébre”, hiszen kiirtjuk vele a mikrobiomhoz tartozó baktériumok egy részét is, a megüresedett helyet pedig átveszik más, esetleg még kártékonyabb, antibiotikum-rezisztens baktériumuk és gombák, vagy az alapból nem ártalmas ún. opportunista kórokozók. Válaszként bevetésre kerülnek a széles spektrumú antibiotikumok és a gombaellenes szerek. Ekkor lépnek színre a vírusok, alapvetően gyógyító szándékkal. Erre jön az antivirális kezelés. Megjelennek a protozoák, retrovírusok…
Ezt a helyzetet tovább súlyosbítják a növényvédőszerek, fertőtlenítők, étel-adalékanyagok, amelyek a teljes környezetünkben idézik elő a fenti folyamatot, tönkretéve a környezetünk mikrovilágát is.

A természetben minden mindennel összefügg: 8.3.5. The Human Experiment c. fejezet.

Érdekes gondolatmenet a herpeszvírusok szerepéről

Dr. Jelena Fjodorovna Kramarenko – 17 év orvos-terapeuta tapasztalattal és 29 év homeopata-orvos tapasztalattal rendelkező háziorvos megfigyelései, ajánlásai a COVID-19-el kapcsolatban:
.

„A továbbiakban a megfigyelésem a herpesz vírushordozóira vonatkozik.
Felhívom figyelmüket arra, hogy én semmiképpen sem szeretném a saját megfigyeléseimet, mint mindenek felett állót beállítani, csak szeretném megosztani Önökkel a koronavírussal kapcsolatos tapasztalataimat, gondolataimat, adni egy esetleges megoldási sémát.
Tehát a Herpes vírushordozók esetében - nekik másképpen zajlik a koronavírus fertőzés lefolyása. Pacienseimet mindig ki szoktam kérdezni, hogy milyen a közérzetük és mit éreznek. Így a herpesz hordozói koronavírus fertőzés esetén panaszkodtak az ízlelés-szaglás elvesztésre, az irritáló köhögésre, a szájban és az orrban levő kellemetlen érzésekre. Amíg hallgattam, a fejemben az járt, hogy ismerős, már sokszor találkoztam ilyen tünetekkel - utánanéztem - és persze! Ezek egy herpeszes felső légúti fertőzés jellemzői. Istenem, sok gyerek jár itt hasonló száraz köhögéssel, rekedt hanggal, laringitis diagnózissal. Szoktam mondani a szülőknek: Várjunk még egy kicsit. Valamennyi idő elteltével a gyereknek kezd megrepedni az ajka, megjelenik a herpesz és a betegség elmúlik - úgynevezett obstruktív szindróma. Vagyis a herpesz a felső légutakban terjedve ilyen szimptómákat hoz létre, és ugyanezeket a szimptómákat látom a koronavírus esetén is. Mit teszünk koronavírus fertőzés tüneteinek megjelenése esetén? Semmi mást - esszük a málnalekvárt, isszuk a citrom- és piros áfonyalét. Egyszer csak megjelenik a herpesz és a koronavírus megbetegedés terjedése abbamaradt. Ezt látom nem egy példánál és nemcsak a felső légutak esetén, hanem béltámadás esetében is.
Hogyan tudom ezt könnyebben elmondani? Bennünk ebben az esetben él egy herpesz vírus. Ez egy nagyon erős vírus, ez egy „Akela” a szervezetünkben, olyan, amelyik ha egyszer bekerül, életünk végéig velünk marad és egyfelől, szinte lehetetlen tőle megszabadulni, másfelől védi a területét akár a koronavírussal szemben is.”
– Forrás: Jelena Fjodorovna Kramarenko – homeo.smolensk.ws, Fordította: Odnorobova Eugénia és Gerle Marina

Ha megértjük a vírusok és a mikrobiom többi tagjának a működését, akkor egyértelművé válik, hogy miért neveztem tüneti kezelésnek a modern nyugati orvoslás gyógyszerekre, oltásokra, fertőtlenítésre, kiirtásra stb. alapozó gyakorlatát. Ez nem ÉP-ítés, hanem alapvetően pusztítás. Így az is érthető, hogy:

A betegségmegelőzés/gyógyítás egyetlen oki megközelítése a szervezet belső és külső (a környezettel való) egyensúlyának, harmóniájának a megőrzése/helyreállítása.

Ha ezt követjük, akkor a „kór”okozók nyugodtan végezhetik a dolgukat, és nem tudnak és akarnak esetenként túl buzgón a feladatukhoz látni.

Magam is rendre a háborús szókinccsel élek – támadás, védekezés, védvonal, katonák, győzelem, veszteség stb. –, mert az immunológia szaknyelve tele van ilyen hasonlatokkal. Pedig új szemléletre, új szótárra lenne szükségünk a kórokozó, gyomnövény, kártevő kifejezésre, hogy ne ellenségnek tekintsük őket. Talán erre is jó lesz ez a járványhelyzet, hogy belássuk, más megközelítést kell alkalmaznunk, mert ez a mostani zsákutcába vezet. Az ember maga ad tápot a vírusoknak, hogy erőteljesebben színre lépjenek, azzal, hogy próbálja megszegni a természet törvényeit, és felborítja csodás harmóniáját. A természet csupán védekezik, és védi az életet: az élet összességét, az élet sokszínűségét, és nem az egyes fajokat. Ez (is) egy lecke, amire a koronavírus tanítja az emberiséget.

Nem a vírus az ellenség, hanem az emberi gyarlóság: a kényelem, önzőség, butaság, közöny… A vírusok nem az ellenségeink, hanem tanítóink!

Megosztás Facebook-on Megosztás Twitter-en Megosztás LinkedIn-en Megosztás Pinterest-en Megosztás Reddit-en Vágólapra másolás
A könyv egy évnyi önerőből végzett, önkéntes munka gyümölcse. Kérjük támogatását!